Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Klein Dóra népszavazás többségét a devolúció kérdésében tartották.13 Az alkotmányban nincs olyan előírás, hogy az eredményt köteles lenne figyelembe venni a Parlament, az csupán ajánlás erejű a számára.14 Am annak figyelmen kívül hagyásával a választók bizalmát kockáztatja, ami a következő választásokon a támogatás megvonásával járhat. Alkotmányos fejlődés a brit rendszerben A népszavazások megítélése és alkalmazása terén megfigyelhető elmozdulás egyéb alkotmányos fejlődésekkel hozható kapcsolatba. Az 1960-70-es években merült fel először, hogy a gazdasági problémák hátterében akár az intézmények nem megfelelő volta vagy az oly nagy becsben tartott íratlan alkotmány is állhat. A fennálló rendszerrel szembeni elégedetlenség ugyanakkor nem volt annyira hangsúlyos, hogy azonnali reformokra kerüljön sor. Erre az 1990-es évek végéig, Tony Blair munkáspárti kormányának hatalomra kerüléséig kellett várni. 1997-től kezdve alkotmányos reformok sorát hajtották végre, melynek eredményeként létrejött a Legfelsőbb Bíróság (2005), kimondták a Bank of England függetlenségét, átalakították a Lordok Házát (1999), visszaállították a független Skót Parlamentet (1998) és a Walesi Nemzetgyűlést is (1998). Az utóbbi két példa azért fontos, mert az azt kimondó törvényeket a szigetországban is népszavazás előzte meg.15 Az EK-tagság kapcsán tartott 1975-ös referendum és az 1997-ben kezdődött alkotmányos reformok tehát egyértelműen megerősítették, hogy a népszavazásnak igenis helye van a brit politikai rendszerben, és részét képezi a brit alkotmánynak. Azonban azt, hogy pontosan hol is helyezkedik el a jogrendszerben, nem határozták meg. A közvetlen demokrácia eszközéhez jellemzően a hatalomátadást és a szuverenitást érintő kérdésekben folyamodtak - legyen szó akár a hatalom „felfelé" (ahogy az EK-tagságról döntő referendumon), akár a „lefelé" történő átadásáról (mint a Skócia és Wales jogköreit bővítő népszavazásokon). Az alkotmány íratlan jellege egyfajta rugalmasságot biztosít a törvényhozásnak, ami látszólag a népszavazás alkalmazását is megkönnyíti.16 Az utóbbi években lezajlott alkotmányos fejlődés azonban ezt a területet sem hagyta érintetlenül. A 2000-es Local Government Act helyi szinten, szűk kérdéskörben lehetővé teszi az iniciatívát, a szintén 2000-ben született Political Parties, Elections and Referendums Act (PPERA) pedig a referendumok technikai lebonyolítását szabályozza.17 A PPERA előírja a pártok és finanszírozásuk nyilvántartását, továbbá létrehozta a választási bizottságot (Electoral Commission) is.18 2011. július 19-én pedig hatályba lépett a European Union Act nevezetű törvény, amely minden megkötendő európai uniós alapszerződésmódosítás esetére népszavazást ír elő, így a brit választók többségének hozzájárulása nélkül további hatásköröket nem vonhatnak el a Parlamenttől. Ennek az a jelentősége, hogy a jelenleg kormányzó David Cameron még a 2010-es választási kampányában 106 Külügyi Szemle
