Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - AZ ÁTALAKULÓ BRIT BELPOLITIKA - Klein Dóra: Népszavazások az Egyesült Királyságban
Népszavazások az Egyesült Királyságban Németország, India, Izrael és Japán: ezekben még sosem tartottak nemzeti szintű népszavazást.5 A referendumok „bajnoka" egyértelműen Svájc, amely átlagban évente rendez népszavazást, és egymaga felelős a valaha tartott összes nemzeti szintű referendum körülbelül feléért.6 A népszavazások gyakorisága az 1970-es évektől kezdve növekvő tendenciát mutat, egyre többször alkalmazzák az országok ezt az eszközt. Ez csak részben tudható be a dekolonizációs folyamat eredményeként újonnan létrejött demokráciáknak. Másik oka, hogy a választópolgárok tudatosabbá, iskolázottabbá és tájékozottabbá váltak. Népszavazás az Egyesült Királyságban A politikatudományban az Egyesült Királyságot a többségi (westminsteri) demokrácia (illetve az ideáltípushoz közeli) mintapéldájaként nevezte meg Arend Lijphart.7 A többségi demokráciák jellemzői közé tartozik „a végrehajtó hatalom összpontosítása (egypárti, kis többségű kormányok), hatalomkoncentráció és a kormány (kabinet) uralkodó szerepe, valamint az íratlan alkotmány és parlamenti szuverenitás".8 Az íratlan alkotmány és a Parlament teljes szuverenitása hagyományosan nem teszi lehetővé a népszavazás alkalmazását, éppen ezért a közvetlen demokrácia ezen eszköze abszolút létidegen a brit alkotmányos rendszerben; hosszú ideig egyenesen alkotmányellenesnek tartották. Képviseleti demokrácia lévén, a népszavazásra úgy tekintettek, mint a Parlament és a kormány felelősségének feladására.9 Eíiszen ezek azok a testületek, amelyeket a hatalom gyakorlásával és a törvényhozással felruháztak - miért delegálnák ők tovább ezt a funkciót? „A parlamenti szuverenitás és a népszuverenitás egymással összeegyeztethetetlen fogalmak, ebből adódóan a brit demokrácia elviekben kizárólag képviseleti demokrácia."10 Az első országos népszavazást 1975-ben, az Európai Közösségekben (EK) oly nehezen kiharcolt tagság megőrzéséről tartották. Ez volt az első, amely meg is valósult. De korábban is tettek kísérletet a népszavazás intézményének meghonosítására. A költség- vetési törvény elfogadása miatt kirobbant 1910-11-es alkotmányos válság idején Albert Dicey angol alkotmányjogász „a Lordok Házának az alsóházi többség zsarnokságával szembeni mérséklő-ellensúlyozó szerepét kívánta a referendum intézményére hárítani".11 De a két ház közötti egyéb konfliktusok megoldására is lehetséges megoldásnak tartották a népszavazást. Ennek lehetősége akkoriban még megmaradt gondolati szinten, újabb vitára, majd tényleges népszavazásra csak később került sor.12 A legelső népszavazást 1973-ban rendezték, regionális szinten; tétje Eszak-írország elszakadása volt. Ezt követte a már említett 1975-ös országos népszavazás az EK-tag- ságról. Azóta csak az alternatív választási rendszert elutasító 2011-es népszavazás volt nemzeti szintű. A dolgozatban a hangsúly is ezen a két eseményen lesz. Az összes (9) 2014. nyár 105
