Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Somai Miklós: A britek és az EU közös költségvetése - különös tekintettel a rebate-re
A britek és az EU közös költségvetése Igen jelentős változás történt a korrekciós mechanizmus szempontjából kulcsfontosságú relatív prosperitás ügyében is. Az 1980-as évek elején a briteknek a rebate melletti legfőbb érvük az volt, hogy a gazdasági fejlettségükhöz képest aránytalanul nagy teher hárul rájuk a közösségi büdzsé finanszírozásából. Akkoriban a britek az egy főre jutó GDP tekintetében még tisztán elmaradtak az alapító németek, franciák és olaszok mögött. A következő bő két évtized azonban jelentős átrendeződést hozott: az 1985-2005- ös, 21 éves időszakban mindössze 4 olyan esztendő volt, amikor a brit gazdaság lassabban növekedett, mint az említett másik három közül bármelyiké.46 Az eredmény: 2002 és 2009 között a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP tekintetében a britek minden jelentős európai partnerüket megelőzték (lásd: 2. ábra). 2. ábra Vásárlóerő-paritáson vett egy főre jutó GDP (folyó áron, USD-ben) 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 1980 1981 1982 1983 1984 ............... 2001 2002 2003 2004 2005 E Eg yesült Királyság ■*">■ Franciaország ♦ Németország * Olaszország Forrás: „GDP per Capita per Country 1980-2012". Knoema Online, http://knoema.com/pjeqzh/gdp-per- capita-by-country-1980-2012 . Letöltés ideje: 2014. május 24. Az említett változások idővel a briteknek a közös költségvetésen belüli helyzetében is tükröződtek. A 2001 és 2008 közötti 8 év átlagos, a GNI százalékában kifejezett operatív egyenlegét tekintve az EU régi, tehetősebbnek elkönyvelt (azaz nem kohéziós) 11 tagországa közül Finnország után az Egyesült Királyság vállalta a legkisebb terhet az Unió finanszírozásában (lásd: 2. tábla). A brit „teher" nagyjából a kétharmada volt 2014. nyár 89
