Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - NAGY-BRITANNIA ÉS AZ EU - Gálik Zoltán: Se veled, se nélküled - Az Egyesült Királyság és az Európai Unió viharos évei
Gálik Zoltán anya- és leányvállalatok irányelve, valamint a határokon átnyúló kamat- és jogdíjfizetések irányelve megkönnyíti a brit vállalkozások működését, aggodalmat leginkább az Európai Unió Bíróságának közbeavatkozása kelt, amely az értékelés szerint ítéleteivel gyakran átlépi a számára biztosított kereteket. A pénzügyi tranzakciós adó (Financial Transaction Tax, FTT) bevezetésében a brit pénzügyi szektor nagyságára és globális szerepvállalására hivatkozva nem kívánnak részt venni. A közegészségügy korlátozott uniós kompetenciáit a válaszadók pozitívan értékelték, az uniós szabályozások elősegítik a magas színvonalú egészségügyi szolgáltatások megvalósítását. Az állategészségügy és állatvédelem, valamint az élelmiszerbiztonság területén a kompetenciákat a közegészségügyhöz hasonlóan megfelelő szinten találták, az Unió szerepvállalását fontosnak minősítették. Menekültügyi és bevándorlási kérdésekben az Egyesült Királyság kivételekkel (opt- out) rendelkezik, ugyanakkor bármikor beléphet az együttműködésekbe, így rugalmasan tud alkalmazkodni a változó külső feltételekhez és uniós jogszabályi változásokhoz. A kereskedelem és a beruházások elemzése az előbbi területen kiemeli az EU kizárólagos tárgyalási kompetenciáinak erősségeit, az utóbbin a beruházásvédelemnek a lisz- szaboni szerződés után megvalósuló új lehetőségeit. A kompetenciákat megfelelő szintűnek minősíti. A dokumentum több alternatív forgatókönyvet elemez a kilépés esetére (egyedül; egyszerű és kiterjesztett szabadkereskedelmi megállapodás; külső vámuniós tagság; csatlakozás az Európai Gazdasági Térséghez, a norvég, illetve a svájci modell szerint). A környezetvédelem és klímaváltozás terén a beérkezett értékelések szintén megfelelőnek tartják az uniós kompetenciákat, az Egyesült Királyságot mindkét területen kezdeményezőnek írják le, és csupán a szabályozórendszer finomhangolását tartják fontosnak. A közlekedéssel összefüggő kompetenciák az Unió és a tagállamok között megoszlanak. Az értékelés pozitív volt: az Egyesült Királyságot az együttműködések egyik fő motorjaként állítják be, és az integráció kiterjesztését indítványozzák. Az európai együttműködések egyik legfontosabb és leghatékonyabb területe a kutatás-fejlesztés, amely az értékelések szerint is jól működik, és további erősítést igényel. A turizmus, a kultúra és a sport területén az EU-kompetenciák nem kiterjedtek, a válaszadók egyetértettek abban, hogy az uniós szabályozások segítik az egyes területek működését. A polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés megítélése összetett, de többnyire pozitív. A dokumentum kiemelten foglalkozik a Brüsszel-I. rendelettel (az angol jog szerinti szerződéskötés) és a Brüsszel-II. rendelettel (családjogi törvények), amelyeket fontosnak tartanak a tagállamok közötti együttműködés szempontjából. Összességében elmondható, hogy a kompetencia-felülvizsgálat eddigi eredményei nem igazolták az euroszkeptikus csoportok álláspontját, a kompetenciák átcsoportosítását egyik vizsgált területen sem tartották fontosnak elvégezni. Az igazán „érzékeny" területek (a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása, EU-költségvetés, halászati politika, alapvető jogok) értékelése azonban eddig még nem fejeződött be, és várhatóan sokkal több kritikát fognak kapni. 68 Külügyi Szemle
