Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Bóta Zsolt: Mit várhatunk az új német kormánytól Európa-, kül- és biztonságpolitikai téren?
Bóta Zsolt a mellőzésével - így a gyakorlatban is erősítve a kétsebességes Európa realitását. Né- metország-szakértők mostanra azt szűrték le, hogy Merkel és Steinmeier (valamint az utóbbi mellé sorolandó, befolyásos Schäuble pénzügyminiszter) között ebben a kérdésben észrevehető differencia van: míg az előbbi a kormányköziség (saját kifejezésével: „új uniós módszer"), az utóbbiak a közösségi módszer hívei. A kormányköziség erősödése magyar szempontból kevéssé üdvözölhető, mert általa kevésbé érvényesíthetőek a kis- és közepes tagállamok érdekei. Az viszont pozitív, hogy a kancellárnak kedvezően változott a felfogása a kelet-közép-európai országok uniós szerepéről és konkrétan a Visegrádi Együttműködésről. (A 2013. július 1-je óta tartó magyar elnökségi év alatt már eddig is számos rendezvénybe sikerült bevonnunk a konstruktív Németországot.) A V4 országait Berlinben már nem blokkosodásra hajló, a döntéshozatalt akadályozó csoportosulásnak, hanem az Unió gondolkodását gazdagító, s nem utolsósorban növekedési impulzusokat kölcsönző együttműködésnek tekintik. Ha nem is a nagy tagállamoknak, de az eurózóna országainak különutassága bizony okoz zavarokat, s - mondhatni - bizalmatlanságot is. Az ezen országok számára külön parlamenti struktúra létrehozásáról felvetődött elképzeléssel kapcsolatban Berlinben úgy vélekednek, hogy arról a májusi EP-választások előtt biztosan nem születik döntés. Általában véve pedig az integráció mélyítése és a demokratikus legitimáció erősítése mellett fontos, hogy a folyamat ne vezessen más tagállamok kiszorításához. A 7. cikkel a 2. cikk érdekében, avagy jogállamiság és alapértékek Egy, a jogállamiság európai ellenőrzésének lehetőségét megteremteni hivatott mechanizmus ügye benne van az új kormányprogramban is. Azt tehát, amit Guido Westerwelle külügyminisztersége alatt elkezdtek, és ami egybeesett a korábbi szociáldemokrata vezetésű német ellenzék látásmódjával (itt kimondatlanul, de sejthetően hazánk és Románia jogállamisági viszonyai kerültek a célkeresztbe), az új kormány is tovább fogja vinni. Az SPD által fogalmazott, eredetileg keményebb passzusokat az uniópártok végül jelentősen felpuhították. Berlin szerint az emberi jogokért és a demokráciáért folytatott uniós fellépés hitelessége jelentős mértékben függ attól, hogy az Európai Unió milyen következetesen áll ki az értékei mellett, és milyen hatékonysággal lép fel azok megsértésével, illetve az azokat megsértő tagállamokkal szemben. A szövetségi kormány javasolja egy, az uniós szerződés 7. cikkére alapozott, az európai jogállami és demokratikus standardok betartását szolgáló mechanizmus kialakítását annak érdekében, hogy az EU biztosítsa a szerződés 2. cikkében foglalt értékek védelmét. Michael Roth (SPD), a német külügyminisztérium jelenlegi második számú vezetője úgy véli, hogy a jogállamisági mechanizmus kapcsán nem szabad „kedvezményeket" tenni egyetlen tagállamnak sem: mindenkire - kicsi és 24 Külügyi Szemle
