Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Bóta Zsolt: Mit várhatunk az új német kormánytól Európa-, kül- és biztonságpolitikai téren?
Mit várhatunk az új német kormánytól így tehát Berlin máris elért egy az önkormányzatokat valamelyest megnyugtatni képes eredményt. Ugyanakkor van esélye annak, hogy az Európai Bizottság eljárást kezdeményez majd Németországgal szemben, mivel annak jogszabályai az álláskeresőket kizárják a legalapvetőbb szociális ellátást (az ún. „Hartz-IV" segélyt) igénybe vehetők köréből.8 „Jóléti rendszerváltás" német módra, avagy a minimálbér bevezetése A szociális piacgazdaság német modelljéből eddig hiányzott az országos és minden ágazatra kiterjedő minimálbérnek az építőkockája. Az „érdekegyeztető tanácsok" ülésein ez sokáig nem merült fel, mert annak mellőzését az alacsony bérköltségeken alapuló német versenyképesség, a foglalkoztatottsági szint megőrzése garanciájának tekintették. Mostanra azonban a szociáldemokraták elérkezettnek látták az időt a bevezetésére (a német bérszint hosszú időszakon keresztül az EU-tagországok között a leglassabban növekedett, a reálbérek 2013 végén 0,7 százalékkal még alul is múlták a 2000. évi szintet!), nyilván azzal a céllal is, hogy a korábbi nagykoalícióban egyszer már megélt népszerűségvesztésük megelőzésére idejekorán megerősítsék balos profiljukat, erősítsék kapcsolatukat a szakszervezetekkel. A minimálbér olyan szinten merev követelésük volt, hogy állításuk szerint annak teljesülése nélkül nem lettek volna hajlandóak belemenni a koalícióba. A 2015 és 2017 között bevezetendő 8,50 eurós általános minimálbér az elemzők szerint a nyugati tartományokban nem, de a hozzájuk képest eleve alacsonyabb bérszintű keletiekben komoly problémát jelenthet, több százezer munkahely kerülhet veszélybe. A német piacon megbízásokat vállaló magyar cégek adminisztrációs terheit is meg fogja növelni az intézkedés, ugyanakkor a magyar vállalkozások alkalmazottainak átlagbére már mostanában is a 8,50 eurós szint feletti, így a bevezetés elsősorban az olcsóbb román és bolgár munkaerőt foglalkoztató cégeknek jelent majd versenyhátrányt. S hogy mi mindennek a minimálbéres ügynek az Európa- (és globális világ-) politikai vonatkozása? Egyrészt az exportra termelő cégek bérköltségeinek növekedése, így eddigi versenyelőnyük csökkenése, a nyomasztó német exporttúlsúly megtörése, másrészt a hiányolt német belső fogyasztás megélénkülése; egyszóval a korábban elemzett „egyensúlytalanságnak" az egyensúly felé való elmozdulása - az európai és a globális versenytársak nagy örömére. Európa egységesítése mint közös nevező, avagy konszenzusos Európa-politika A kormányprogram kül-, biztonság- és Európa-politikai fejezeteinek megvitatása a keresztény- és a szociáldemokraták között a vártnál sokkal könnyebben zajlott. Kezdjük az Európa-politikával!9 2014. tavasz 21
