Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - A NÉMET ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG LÉTREJÖTTE - Pócza Kálmán: Politika és alkotmánybíróság: a Bundesverfassungsgericht létrejötte
Politika és alkotmánybíróság a háború után meg is kapta a náci múltját „tisztára mosó" Persilscheint. A második szenátusban ugyanakkor Geiger kezdettől fogva azzal a Gerhard Leibholzcal ült együtt, akit 1935-ben a nácik zsidó felmenői miatt eltávolítottak az egyetemről, majd nem sokkal később emigrálni kényszerült. Bizonyos értelemben áldozat és tettes ült egy asztal mellett a kezdeti időkben.66 A kezdet: súlyos döntés, nehéz körülmények között A kezdeti személyi nehézségeken túl (1. bíróválasztás) az első alkotmánybírák munka- körülményei sem voltak ideálisak: a karlsruhei Prinz Max-palota átalakítása még be sem fejeződött, az építési munkálatok még folytak, sőt igen gyakran két bíró osztozott egy szobán, amikor - egy nappal hivatalba lépésük után, 1951. szeptember 8-án - a bíráknak már döntést kellett hozniuk egy kényes kérdésben.67 Az alkotmánybíráknak kezdetben nem voltak tudományos munkatársai, akik a munkájukban segítették volna őket (először 1952 júniusában kaptak munkatársakat), sőt a lakhatásuk kérdése sem volt megoldott, így a családjukat nem is hozták Karlsruhéba. És hogy az állam, legfőképpen az igazságügyi minisztérium mennyire nem tekintett autoritásként és alkotmányos szervként az alkotmánybíróságra, jól jellemzi, hogy ilyen körülmények között is csak negyedévente egy alkalommal finanszírozták a bírák hazautazását a családjukhoz - ekkor is csak harmadosztályú jegyet térítettek vissza nekik.68 Az igazságügyi minisztérium ilyen gyakorlatias módon (is) éreztette, hogy az alkotmánybírák tulajdonképpen az igazságügyi miniszter beosztottjai. Mivel az alkotmánybíróság költségvetése a minisztérium büdzséjének a része volt, így bizonyos tekintetben igaza is volt a szabad demokraták soraiból érkezett Dehlernek.69 Mindezeket figyelembe véve, korántsem voltak irigylésre méltó helyzetben az alkotmánybíróság első bírái: ebben az időszakban még nem volt ritka, hogy valamelyikük egy hivatali pozícióért vagy egy másik bírósági állásért odahagyta az alkotmánybíróságot, ha volt rá módja. A többség azonban maradt, és a testület a nehéz munkakörülmények ellenére az NSZK politikai rendszerét nagymértékben befolyásoló döntéseket hozott. Nem is egyet. Az elsőt, ahogy azt fentebb is említettem, rögtön az eskütételük másnapján. Hiszen alighogy letették az esküt az új alkotmánybírák, máris egy kényes ügyben kellett dönteniük. A szövetséges hatalmak Baden, illetve Württemberg tartomány megszállásakor ugyanis nem a kettő közötti hagyományos határvonal mentén, északdéli irányban osztották amerikai és francia zónára a területüket, hanem kelet-nyugati irányban vágták keresztbe őket. Az északi fele mindkettőnek amerikai, a déli felük pedig francia ellenőrzés alá került. A helyzetet tovább bonyolította, hogy míg Baden és Württemberg északi részét az amerikaiak egy tartománnyá alakították (Württemberg-Baden), addig a francia fennhatóság alatt álló Dél-Baden és Dél-Württemberg (ez utóbbi Württemberg-Hohenzollern név alatt) önálló tartomány maradt. A feszültséget 2014. tavasz 123
