Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Czukor József: Magyar-német kapcsolatok 2014 elején
Magyar-német kapcsolatok 2014 elején de higgadt fejjel kívánja megvitatni európai partnereivel. Számunkra, csakúgy, mint Németország számára, fontos esemény az európai parlamenti választás. Bár az eurózóna válságkezelésébe fektetett energia - javarészt Németország következetes konszolidációs politikájának köszönhetően - idén meghozta első gyümölcseit, sok európai állampolgár mégis túlzottnak és veszélyesnek tartja Berlin vezető szerepét Európában. 2014-ben, uniós tagságunk tizedik évfordulója alkalmából ezekre a negatív percepciókra választ adhatunk egy új narratíva kialakításával, melyben kicsi és nagy, régi és új, „gazdag" és „szegény" tagállam ugyanolyan megítéléssel bír, és egyforma bánásmódot érdemel. Az ideológiai tabuktól mentes, őszinte szembenézés az előfeltétele annak, hogy megakadályozzuk a populista szélsőségek térnyerését az európai vitákban. Uniós tagságunk tizedik évében még inkább szembetűnő, mennyire fontos a regionális érdek képviselete az európai integráció kiegyensúlyozott fejlődésében. 2013/14- ben Magyarország látja el a visegrádi négyek soros elnökségi feladatait, amely olyan célkitűzéseivel, mint az energiabiztonság, energiahatékonyság növelése Európában vagy az infrastrukturális fejlesztések fontossága, kivívta Németország figyelmét és elismerését is. A visegrádi országok érdekei nem egyoldalúak: Németország régiónkba irányuló befektetései bőven meghaladják a Franciaországba vagy Olaszországba kihelyezett német forrásokat. Magyarország ezért 2013-ban és 2014-ben, a visegrádi négyek, valamint a Közép-európai Kezdeményezés soros elnökeként nagy figyelmet szentel térségünk és Németország kapcsolatainak erősítésére, valamint közös érdekeink artikulálására: a német partnerek számára is rávilágítanak arra, hogy a régiónk, Közép-Európa és Németország kapcsolatai stratégiai jelentőségűek. Egymásrautaltságunk az energia- politikától a kisebbségek társadalmi integrációjáig mindenhol jelen van. E régió - s benne Magyarország - Németország és Európa újraiparosítása szempontjából kiemelt szerephez jutott. Ennek egyik oka a feldolgozóipar GDP-n belüli magas (22 százalékos) részaránya (Magyarországon több mint 23 százalék), amely magasan az EU28-ak 15,3 százalékos átlaga felett van. A másik ok az, hogy a V4-ek Európán belül a növekedési potenciállal rendelkező országok közé tartoznak. A globális kérdésekben Németország külpolitikája - az ismert történelmi okokból kifolyólag - hagyományosan nem játszik kezdeményező szerepet, és mindenekelőtt a konszenzusos megoldásokra törekszik. Angela Merkel harmadszori megválasztásával a külpolitika alapvetései megmaradnak, ugyanakkor a nemrégiben megalakult új nagykoalíciós kormány változtatni fog a német külpolitika stílusán. Érdeklődéssel figyeljük az aktívabb német külpolitikai szerepvállalás kibontakozását a globális és a regionális krízisek megelőzésében és kezelésében. Az a körülmény, hogy a német kül- és biztonságpolitika az elkövetkező években „magasabb sebességfokozatba kapcsol", egybeesik Magyarország érdekeivel is. 2014. tavasz 11
