Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Czukor József: Magyar-német kapcsolatok 2014 elején
Czukor József A magyar és a német külpolitikai törekvéseknek több olyan metszéspontja is van, amely lehetőséget ad a közös fellépésre harmadik országok irányába. A biztonságpolitikában az elmúlt években is intenzív és eredményes volt az együttműködésünk Németországgal. A hazánk szempontjából kiemelt régiók többségében működő különböző válságkezelő, béketeremtő missziók multilaterális, ENSZ-, NATO- vagy EU- kereteiben (például az UNIFIL Libanonban, az ISAF és a KFOR Afganisztánban és Koszovóban, az ALTHEA és az EUBAM nevű missziók Boszniában és az izraeli/palesztin területeken) jól együttműködtünk német partnereinkkel. Különösen sikeres a német-magyar együttműködés az afganisztáni ISAF-misszióban. A Magyar Honvédség külföldön szolgálatot teljesítő legnagyobb létszámú kontingense a német Bundeswehr által irányított észak-afganisztáni területen egészen a misszió kezdetétől a 2014. évi tervezett kivonulásig fontos feladatokat hajtott végre a béke és a biztonság megteremtése érdekében, többek között ellátta a bagláni Tartományi Újjáépítési Csoport (PRT) vezetését, valamint a magyar-amerikai Műveleti Tanácsadó és Összekötő Csoportban (OMLT) segítette az afgán hadsereg katonáinak kiképzését is. A Közös Biztonság- és Védelempolitikában (KBVP) a Berlin és a Budapest által megfogalmazott célok azonosak, mind a német, mind a magyar kormány számára fontos cél a megfelelő szintű, önálló európai védelmi képességek megteremtése, melyek egyben kiegészítik a NATO már meglévő képességeit. A visegrádi országok által felállítani kívánt V4-es harccsoporttal kapcsolatos terveket a német kormány is pozitívan értékeli. Az Európai Unió szomszédságpolitikájának részeként a Keleti Partnerség (KP) koncepcióját mind Budapest, mind Berlin teljes mértékben támogatja, és kiáll az EU keleti szomszédjaihoz fűződő szorosabb kapcsolatok mellett. Közösen támogatjuk a KP továbbfejlesztését. Ukrajna és a Keleti Partnerség országainak jövője, európai kötődése Németország és hazánk számára egyaránt kiemelten fontos. Hasonlóan jelentős és közös célunk az Európai Unió bővítési politikájának sikere. Horvátország csatlakozása, illetve a Szerbiával való tárgyalások megkezdése az Unió belső problémáiból is adódó kétségek mellett is olyan előrelépés, amely hosszú távon egész Európa biztonságához és jólétéhez járul hozzá. *** Negyedszázaddal a rendszerváltozást és a német újraegyesítést követően Magyarország a nemzetközi közösség és az Európai Unió tagjaként megbízható, kiszámítható partner, a magyar-német kapcsolatok rendszere pedig sokrétűbb és szélesebb, mint valaha. A közelmúltban számos olyan esemény évfordulója volt, amelyeket méltán nevezhetünk a magyar-német barátság kiemelkedő napjainak: a német-magyar kétoldalú barátsági szerződés 20. jubileuma, a Magyarország és a Németországi Szövetségi 12 Külügyi Szemle