Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)

2014 / 1. szám - MAGYAR-NÉMET KAPCSOLATOK - Czukor József: Magyar-német kapcsolatok 2014 elején

Czukor József köztük a német piacra, amit a magyar kormány 2013-ban és 2014-ben több németországi (berlini és frankfurti) helyszínen megvalósuló roadshow megszervezésével is támogat. A két ország közötti tudományos együttműködések jogi alapja a német-magyar tudományos kezdeményezésekről szóló, 2004-es miniszterelnöki közös nyilatkozat. A kapcsolatok ápolásában kiemelkedő szerepet játszik a 2012-ben a nagykövetség tá­mogatásával alakult Gábor Dénes Társaság a Tudományos Együttműködésért, amely a magyar-német kutatói kapcsolatok kiépítésének, továbbfejlesztésének a fóruma, illetve új típusú együttműködési formák kialakításával a tudomány mellett a civil társadalom és a politika közötti köteléket is erősíteni hivatott. Oktatási-tudományos területen az együttműködés kiemelkedő intézményei: az And- rássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, a Goethe Intézet, a Budapesti Német Iskola, a hallgatói és kutatói ösztöndíjakat kínáló DAAD (Német Felsőoktatási Csere­szolgálat), az Alexander von Humboldt Alapítvány, valamint a FernUniversität Hagen, amely távoktatási központot is működtet Budapesten. Az oktatási együttműködés te­rén példaértékű a Semmelweis Egyetem (SE) és az Asklepios Klinikák által létrehozott, az SE Általános Orvostudományi Kar részeként működő kétnemzetiségű kar Ham­burgban. Jelentős előrelépés a Fraunhofer Társaság magyarországi érdekeltségeinek növelése - több kooperációs megállapodás útján két újabb itteni Fraunhofer Központ létrehozása, majd a Fraunhofer Intézet megalapítása. A két ország közötti kulturális kapcsolatok ösztönzésében a legfontosabb szerepet a Balassi Intézet két németországi intézménye, a Collegium Hungaricum Berlin (CHB) és a stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ tölti be, a magyar kultúra, tudomány innovatív és hagyomá­nyokban gazdag megjelenítéséhez való hozzájárulásával. A modern diplomáciában két ország kapcsolatainak minőségét nem csak a kétoldalú látogatások számával vagy a kereskedelmi adatokkal mérjük. Tizenöt évvel a NATO- hoz és tíz évvel az Európai Unióhoz történt csatlakozásunkat követően országaink glo­bális, európai és regionális jelenléte is fontos tényező. Tízéves európai uniós tagállami működésünkkel, sikeres tanácsi elnökségi tapaszta­latainkkal teljesen beilleszkedtünk az Unió értékrendjébe és intézményi struktúrájába. 2011-es elnökségünk alatt az operatív feladatok megbízható ellátása mellett igyekez­tünk újszerű, részben talán a teljes közép-európai régió sajátosságait is megjelenítő kez­deményezéseket tenni, melyek maradandóan beépültek az Unió napirendjébe, így pél­dául az európai roma keretstratégia és annak nemzeti stratégiái vagy a Duna-stratégia. Az EU vívmányaiból mi is profitálunk, vállaljuk a tagállami működésből adódó fel­adatokat és felelősséget, és erőnkhöz mérten kivesszük a részünket azokból. Magun­kénak tekintjük az Unió belső vitáit, melyekben az EU hatékonyabbá, polgárközelibbé tételének céljait követjük, de saját nemzeti szempontjaink és érdekeink megjelenítésé­nek határozott igényével, s konstruktívan veszünk részt az európai integráció elmélyí­tésében. Magyarország reálisan tekint az Európai Unió problémáira, és ezeket nyíltan, 10 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom