Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KATONAPOLITIKA ÉS NONPROLIFERÁCIÓ - Kis-Benedek József: A Közel-Kelet katonai sajátosságai
Kis-Benedek József Muktada al-Szadr pártja ez megakadályozta. Végül egy ötezer fős magán biztonsági cég maradt Irakban, az USA nagykövetségén pedig 157 fő gondoskodik a katonai programok folytatásáról.17 Az Egyesült Államok haderejének kivonását követően az iraki hadsereg fő feladata a rendőrséggel és a többi biztonsági szolgálattal együtt az ország belső biztonságának szavatolása. A 2003-as háború előtt szolgált tiszti állomány 70%-át integrálták az új haderőbe. A politikai hűség biztosítása érdekében úgynevezett dimaj tiszteket delegáltak a különböző katonai alakulatokba a vezetők mellé, akik az új rendszer hívei, katonai képességekkel nem, legfeljebb milicista gyakorlattal rendelkeznek. A haderő számos gonddal küzd, ezek közül ki kell emelni a vezetés, továbbá a logisztikai és a stratégiai tervezőképesség hiányát. A felső katonai vezetés nem biztosít döntési szabadságot az alacsonyabb vezetői szinteken. Az iraki légtér védelmét a honi légierő még nem képes biztosítani. Az iraki haderő jelenleg úgy értékelhető, hogy az ország külső támadás elleni védelmét nem képes biztosítani, kizárólag a belső biztonságra koncentrálnak. Ezt tükrözi az erők elosztása is: a védelmi minisztérium állományában 271.000, a belügyminisztériuméban 531.000 fő, míg a többiek a határőrségnél, a miniszterelnök közvetlen alárendeltségében lévő terrorelhárító erőknél, valamint az olajrendőrségnél szolgálnak. 2010-ben az iraki munkaképes lakosság 8%-a a biztonsági erőknél dolgozott.18 A hadsereg sorállományának 75-80%-a síita, ami megfelel a háború előtti állapotnak. A haderő a rendőrségnél sokkal jobban politizált, különös tekintettel a különleges erőkre és a hírszerző szolgálatra. A legnagyobb beszerzési program az F-16-os vadászgépek rendszerbe állítása, ami hárommilliárd dollárba kerül. Az első 18 gépet az Egyesült Államok már leszállította, a további szállítások várhatóan késni fognak, mert a kormány a pénz egy részét szociális kiadásokra (élelmiszerre) fordítja. Szíria A szír hadsereg aktív állományának létszáma 295.000 fő. A haderő értékelésében nem hagyhatók figyelmen kívül azok a változások, amelyek napjainkban folynak. A fegyveres erők elmúlt években történt fejlesztése során azt tartották a legfontosabbnak, hogy képesek legyenek Aszad elnök rendszerének védelmére, a tüntetéseket pedig brutálisan verjék vissza. A reguláris erőket igyekeztek távol tartani a zavargásoktól, ennek ellenére megállapítható, hogy főként a fiatal tisztek hagyták el a hadsereget. A sorállomány és a reguláris erők egy része megtagadta a felkelések leverésében való részvételt, és ma már az is nyilvánvaló, hogy a „szabad szír hadsereg" zömét a hadseregből dezertált katonák teszik ki. A jelenlegi harcok a haderő állományát tovább erodálják. Az ország északkeleti részén 2007-ben lerombolt reaktor is azt bizonyítja, hogy Szíria légvédelme nem hézagmentes; a török vadászgép 2012-es lelövése viszont azt jelzi, hogy az elmúlt időszakban javították a légvédelem képességét. A haditechnikai eszközök zöme szovjet (orosz) eredetű: a két ország közötti kapcsolat a szír haderő legfőbb támasza. 92 Külügyi Szemle
