Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KATONAPOLITIKA ÉS NONPROLIFERÁCIÓ - Kis-Benedek József: A Közel-Kelet katonai sajátosságai
A Közel-Kelet katonai sajátosságai A török lelőtt repülőgéppel kapcsolatos adatok a médiában kezdetben pontatlanul jelentek meg, ugyanis csak F-4-es típusú repülőgépről szóltak a tudósítások, ami nem utal a gép rendeltetésére. Valójában a szír légvédelem RF-4E típusú gépet lőtt le, amely egyértelműen felderítő repülőgép. Ebből a típusból Törökország 1977-78-ban az Egyesült Államokból 8, majd 1992 és 1994 között 32 darabot szerzett be, miután azokat kivonták a német légierő állományából. Az F-4-es gépek felújítására Izraelben került sor 2000-ben, ezek között volt a lelőtt repülő is. A gép tehát felderítő úton volt a szír légtérben, és a tartúszi orosz haditengerészeti logisztikai bázis fölött is elrepült. A lelövéskor a gép repülési magassága 100 (!) méter volt, ami igen alacsonynak számít, célja pedig nagy valószínűséggel a szír légvédelem tesztelése lehetett. Az esetből levonható az a következtetés, hogy a szír légvédelem jól működött, bár nem ismert, hogy rakétával vagy csöves légvédelmi tüzérséggel lőtték-e le a gépet. Ha az előbbi történt, akkor nem zárható ki, hogy az az orosz légvédelem akciója volt. Szaúd-Arábia A haderő aktív létszáma 233.000 fő. Szaúd-Arábia mérete, gazdagsága, geopolitikai helyzete miatt regionális hatalomnak számít. Az ország nem rendelkezik nyilvános védelmi és biztonságpolitikával, a vezetők általában a nemzet biztonságáról, a határokról és a szent helyek (Mekka és Medina) biztonságáról hajlandók tárgyalni. A biztonságot értékelésük szerint az alábbi tényezők fenyegetik: külföldi és belföldi terroristák, tüntetések, a szomszédos országok bizonytalansága (Irak, Jemen, az olaj- és gázlelőhelyek, illetve a szállítási útvonalak helyzete, valamint Irán katonai és vallási fenyegetése). A szaúdi haderő a Perzsa-öböl térségének legjobban felszerelt hadserege, haditechnikai eszközei szomszédjaiénál sokkal korszerűbbek és jobban karbantartottak. Ennek ellenére a reguláris erők közötti együttműködés és maga a döntési folyamat igen lassú, szinte valamennyi határozat magas szinten születik, a vezetők többsége pedig idős. Az ország légvédelme és a légi szállító kapacitás fejlett, a tengeri szállító képesség viszont gyenge. A légierő alapvetően a légtér védelmére és az elrettentésre képes, expedíciós feladatok ellátására nem alkalmas. Ugyanez a megállapítás érvényes a haditengerészetre is. A szárazföldi csapatokat főként a kulcsfontosságú határövezetek védelmére csoportosították át. A szaúdi nemzeti gárda elsődleges feladata a királyi család védelme, fellépés a belső tüntetések, zavargások ellen, a stratégiai létesítmények és nyersanyagforrások, továbbá a szent helyek oltalma. A terrorizmus elleni küzdelem alapvetően a rendőrség feladata. A nemzeti gárda és a belügyi erők, illetve a hadsereg között az együttműködés nem minősíthető szorosnak. A szárazföldi erők kontingensei részt vettek az arab-izraeli háborúkban, de harci feladatot - legalábbis az 1967-es és az 1973-as háborúban - nem hajtottak végre. A haderő egy része, beleértve a nemzeti gárdát is, részt 2013. tavasz 93
