Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KATONAPOLITIKA ÉS NONPROLIFERÁCIÓ - Kis-Benedek József: A Közel-Kelet katonai sajátosságai
A Közel-Kelet katonai sajátosságai szolgálatok létszámát hatvanezer fővel növelték. Nagy valószínűséggel előre jelezhető, hogy az új vezetés Líbiában, Egyiptomban és Tunéziában is reformokat fog bevezetni a hadseregben, esetleg korlátozza a politikai szerepet, ami nem fog túlzott lelkesedést kiváltani az állományon belül. Az iraki háború fontos tapasztalata volt, hogy egy külső beavatkozást követően nem szabad a hadsereget és a rendőrséget feloszlatni. Ez biztonsági vákuumot teremt, és nem utolsósorban igen költséges egy új fegyveres erő létrehozása. Új katonai trendek a térségben A térség katonai erőviszonyainak jellemzésére talán túl finom az a kifejezés, hogy gyorsan változó. Izrael esetében az arab változások elszigetelt környezetet teremtettek. Törökországgal a viszony romokban hever, az egyiptomi-izraeli reláció bizonytalannak minősíthető, Jordániával a kapcsolat a királyság törékenységétől függ, az izraeli-palesztin kapcsolatok bármikor korlátozott célú háborúba csaphatnak át (szándékosan nem használom az alacsony intenzitású konfliktus kifejezést, hiszen az évek óta folyamatos). Az egyiptomi helyzetet az izraeli stratégák jelenleg nem fenyegetésnek, hanem kockázatnak minősítik.3 A Hezbollah északról nagyobb fenyegetést jelent, mivel korszerűbb fegyverzetet szereztek be; a szír változások felvethetik a Golán-fennsík problémáját; a tanulmány készítésének idején pedig megmond hatatl an, hogyan alakul Szíria jövője. Nem elképzelhetetlen, hogy egy új szír vezetés eltávolodik Irántól és a Hezbollahtól (ami kétségkívül komoly hatással lesz a szervezet katonai képességeire), de az sem zárható ki, hogy az Aszad-rezsimnél sokkal radikálisabb erők kerülnek hatalomra, esetleg szétesik az ország, ami Izrael számára új helyzetet teremthet. Vannak olyan értesülések, amelyek szerint a Szíria nyugati részén a Hezbollah számára 2006 óta felhalmozott iráni fegyvereket biztonsági okokra való hivatkozással átszállították Libanonba.4 A közvetlen környezetéből származó veszélyeken túl, természetesen az iráni atomprogram különleges fenyegetést jelent Izrael számára. Mindezek a fejlemények az izraeli vezetést a fegyveres erők átcsoportosítására, nagyobb mobilitásra és magasabb szintű készenlét fenntartására késztetik. Új jelenség a Líbiából származó fegyvereknek a térségbe áramlása (főként Szíriába), illetve megnőttek a fegyverszállítmányok a Sínai- félszigeten keresztül is. Izrael fenyegetettsége szempontjából azonban nem mellőzhető az a tény, hogy a környező országok gazdasági helyzete nem teszi lehetővé komolyabb katonai fegyverkezési programok beindítását. Egyiptom továbbra is kapja az Egyesült Államok évi 1,3 milliárd dolláros katonai segélyét, amivel szárazföldi és légi erejét fejleszti nyugati technikával. Haditechnikai szempontból közeledés tapasztalható Egyiptom és Törökország között: a török fél pilóta nélküli eszközöket kínál az egyiptomi légierő számára. Szíria esetében a jelenlegi helyzetben komolyabb fegyverbeszerzéssel nem lehet számolni, hiszen a konfliktus hatalmas forrásokat emészt fel. 2023. tavasz 83
