Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Botos Balázs: A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza
A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza a korlátozásokat. (Néhány kisebb jelentőségű lépéstől eltekintve változatlanul érvényben vannak a korlátozások 2013. végén is. A jelenlegi pénzügyminiszter legújabb ígérete, hogy a Trojka harmadik felülvizsgálata után, néhány héten belül megtörténik a tőkekontroll visszavonása.) Ugyanakkor világos, hogy ezek a restrikciók ahelyett, hogy helyreállítanák a bankrendszer iránt megcsappant bizodalmát, azt napról napra tovább gyengítik. A kormány már számos intézkedést hozott, illetve meghozását tervezi a gazdasági kilábalás érdekében. Mindazt bele kellene illesztenie egy új gazdasági modell kialakításába. A korábban alapvetően duális (a pénzügyi szolgáltatásokra és az idegenforgalomra alapozott) gazdaság az egyik lábát elvesztette. „Troika shock therapy has killed our tax haven model" - vélik sokan.11 Az új gazdaságpolitika még csak most körvonalazódik,12 de sokan abban bíznak, hogy a Ciprus melletti gázmezők kihasználásával, a zöld gazdaságban rejlő tartalékok feltárásával, a pénzügyi szolgáltatások változatlan kínálatával és nem utolsósorban Ciprus kettéosztottságának megszűnésével az ország - 1974 után másodszor is - főnixmadárként kel életre. Azon egyébként nem szabad csodálkozni, hogy a ciprusi gazdaságpolitika irányítói, a tudósok és a gazdasági szakemberek is bizonytalanok abban, milyen receptet kellene követni a válságból való mielőbbi kilábalás érdekében. Nem csoda, hiszen a közgazda- sági elméleteknek sincs igazából válaszuk a ciprusihoz hasonló helyzetek kezelésére. A keynesi iskola „baloldali" közgazdászait (mint a Nobel-díjas Joseph Stiglitzet vagy Paul Krugmant) követő szakemberek azt mondják, hogy a ciprusi gazdaság egy mély és hosszantartó depresszióba fog kerülni. Ennek okai sokrétűek. Drasztikusan csökkennek a kormányzati kiadások, növekszenek az adóterhek, ezek következményeként apadnak a háztartások bevételei és kiadásai is, a kedvezőtlen gazdasági környezet miatt visszaesnek a magánberuházások (építkezések), a turizmus stagnálása és az offshore szektort sújtó elvonások, valamint a tőkekontroll miatt csökken az ún. láthatatlan exportbevétel. Mindezen felül a magánszektor jólétét sújtó intézkedések (a betétek és a megtakarítások megsarcolása, az adóterhek növekedése és az áremelkedések) következtében tovább csökken a lakossági költés, hiszen az emberek megkísérlik feltölteni tartalékaikat. A mindebből eredő jövedelem- és profitcsökkenés a fogyasztás és a beruházások további mérséklődéséhez vezet, egy ördögi kört kreálva. A baloldali közgazdászok szerint ilyen körülmények között a kamatlábak csökkentése sem ösztönzi a kiadásokat, mert a háztartások és a vállalkozások az olcsóbb pénzt sem fogják kiadni. A folyamat önmagát erősíti - a kiadások és a beruházások csökkenése összehúzódáshoz, munkahelyek és jövedelmek elvesztéséhez vezet, ami újabb kiadáscsökkentést okoz, és így tovább. A keynesi iskola szerint az egyetlen remény a kilábalásra az, ha a csökkenő belföldi kiadásokat a külföldi befektetések számának emelkedése, illetve az 2013. tél 145
