Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Botos Balázs: A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza
Botos Balázs export növelése ellentételezi. Ciprus esetében jelentősebb külföldi beruházásokra esetleg a földgázkitermeléshez és -feldolgozáshoz kapcsolódóan lehet elképzelni, az export terén pedig csak a közvetett kivitel (idegenforgalom, offshore szolgáltatások) növelése tűnik reálisnak, ha változnak a környezeti feltételek. Ezzel szemben a „liberális-jobboldali" közgazdászok (mint Milton Friedman) a gazdaság pénzügyi oldalára fordítják a figyelmüket. Véleményük szerint a gazdaság likviditásának a betétek elvonása és/vagy kimenekülése miatti drasztikus csökkenése, a hitelpiac összeomlása (a bankok nem tudnak és nem is akarnak hitelezni), a Trojkával kötött megállapodás jelentős tőkeigénye (a bankok feltőkésítése és más követelmények révén) a gazdasági összeomlás fő okai és jelei. A pénzkínálat csökkenése nyomást gyakorol a kamatpolitikára, ami tovább csökkenti a gazdasági aktivitást. Az irányzat képviselői szerint az egyetlen kiút ebből a helyzetből a bőséges és jelentős likviditás biztosítása. A kérdés azonban, hogy milyen forrásokból. E közgazdászok szerint elkerülhetetlenek a strukturális reformok is - a bérpolitika és a munkaerőpiac átalakítása, a privatizáció, a verseny ösztönzése - amelyek hosszú távon versenyképesebbé teszik a ciprusi gazdaságot (amelynek előbb vagy utóbb - hasonlóan más dél-európai országokhoz - el kellene érnie a német versenyképességet, hogy az európai piac valóban egyenjogú tagja lehessen). Abban viszont mindkét iskola követői egyetértenek, hogy az egyik meghatározó ciprusi bank összeomlása, illetve a betétek megsarcolása önmagában is komoly következményekkel jár. A bankok alapvetően két szerepet kell hogy ellássanak: biztosítják az ország fizetési mechanizmusait (azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a polgárai fizetnek és pénzt kapnak) és szabályozzák a pénzügyi mozgásokat (a megtakarított pénzeket eljuttatják a hiteligénylőkhöz). E funkciók akadozása tükrében érthető, hogy milyen hatást gyakorolt a 2013. március 25-i döntés a ciprusi gazdaságra. A pénzügyi tranzakciók korlátozása és kontrollja akadályozza és lassítja a bankok és az ügyfelek, valamint a gazdálkodók között a gazdasági aktivitást. Egyidejűleg a bankok a pénzforgalom szabályozását sem tudják ellátni, hiszen a betéteket befagyasztották, és bankok nem tudnak és nem is nagyon akarnak hitelezni. Homok került a fogaskerekek közé, amely nemcsak a pillanatnyi működést zavarja, de valószínűleg hosszabb távú károsodást is okoz. Ebből fakad a következő kérdés is, amely a recesszió hosszára vonatkozik. Mikor várhatjuk a javulás első jeleit? Anasztasziadesz elnök a legutóbbi nyilatkozataiban 2014 második felét említette annak dátumaként, amikor a gazdaság elindulhat felfelé, és véleménye szerint a „bail-out" program befejezése előtt, 2016-ban tud majd Ciprus visz- szatérni a pénzpiacra. A szakmai közvélemény és az IMF legutóbbi előrejelzése jóval pesszimistább a várható folyamatokat illetően. Azonban valóban megbízható választ a kérdésre sem a gazdaságpolitika, sem a közgazdasági elméletek nem nagyon tudnak adni. Hiszen nyitottak olyan kérdések, mint például a ciprusi probléma rendezése, 146 Külügyi Szemle
