Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Botos Balázs: A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza
Botos Balázs az élethez. S ha ezek a „semmittevők" ráadásul gazdagabbak, mint a szorgalmas északiak, nagyobb házakban laknak, több Mercedesszel és BMW-vel közlekednek, akkor nem lehet csodálkozni, hogy felmerül a gyanú: kétes jövedelmek vannak a háttérben. Ezért születnek azután titkos és nyilvános jelentések a ciprusi pénzmosásról, a Cipruson letelepedett orosz maffiózókról. És e jelentések alapján máris jogosnak tűnhet, hogy meg kell adóztatni a betéteseket, s ne a „tisztességes" európai adófizetők állják az ország megmentésének költségeit. Hogyan tovább? Mint a bevezetőben említettem, nem Ciprus volt az első ország, amely nemzetközi mentőcsomagot kapott. Három-négy évvel a programok elindítása után még nyilvánvalóan elsietett lenne végleges értékelésre törekedni a csomagok eredményességét illetően, de az elmondható, hogy a kép eléggé vegyes. Írországban kétségkívül sikerült a rendkívül súlyos pénzügyi helyzet kezelése. Máshol azonban a munkanélküliség (különösen a fiatalok körében) a vártnál jobban nőtt, a szociális feszültségek nehezen kezelhetők. Görögországban 2009 óta a GDP 20 százalékkal csökkent, és van, ahol a költségvetési hiány magasabb, mint a program indításakor. Jean Pisani-Ferry, a brüsszeli Bruegel gazdasági think-tank igazgatója szerint a Trojka alapvetően három hibát követett el a mentőcsomagok kapcsán: • Túlzott optimizmusra építi a programjait. Felülbecsülte a fiskális kiigazítás és a hitelmegszorítások következményeit, de alulbecsülte a munkavállalók teherviselő képességét. Túlbecsülte viszont a privatizáció és az exportnövelés hozadékát. • Túl hosszú időre elnyújtotta a görög adósságleírást. • Azzal, hogy külön-külön kezelte az egyes országokat, nem fordított figyelmet a cross-country spilloverre és az eurózóna általános helyzetének romlására.10 Mindaz, amit Ciprus esetében ma biztosan lehet állítani, a jövőt illetően nem sok jót ígér: • A GDP a következő években akár 20 százalékkal is csökkenhet. Az általános gazdasági visszaesés jelei jól láthatók. Mindennap 20 ciprusi KKV szűnik meg. A restrikciók következtében számos külföldi cég a ciprusi tevékenységének megszüntetését tervezi. • A volt Laiki Bankból és a BoC-ból várhatólag 2000, a Cyprus Airwaystől 500 alkalmazott kerül az utcára, tovább növelve az amúgy is magas munkanélküliséget. • Ha megszűnik a tőkekorlátozás, az emberek jelentős része ki fogja vinni a pénzét az országból, mint ahogyan az 2001-ben Argentínában is történt. Éppen ezért sokan nem bíznak a kormány azon ígéretében, hogy 2013. július végéig feloldja 144 Külügyi Szemle
