Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Botos Balázs: A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza
A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza Jeroen Dijsselbloem első nyilatkozatai ilyen tekintetben ellentmondásosak voltak („Ciprus minta lehet arra, hogy a jövőben hogyan kezeljük a bajba jutott bankokat..majd később: „Ciprus egy speciális eset, nem jelenthet sablont és modellt").8 Uniós körökben a bail-in gondolata már korábban felmerült. A 2012 júniusában körbeküldött brüsz- szeli direktívatervezetnek a 4.4.10. pontja a következőket mondja ki: „When the trigger conditions for resolution are not satisfied, resolution authorities will have the power to apply the following resolution tools: (a) sale of business, (b) bridge institution, (c) asset separation, (d) bail-in."9 A javaslat a továbbiakban leszögezi, hogy a bail-in során képződő tőkét a pénzintézet feltőkésítésére vagy adósságainak törlesztésére lehet felhasználni. (Pontosan úgy, ahogyan Ciprus esetében történt!) A tervezetet azóta több uniós testület is megtárgyalta, és az Ecofin a legutóbbi ülésen (2013. június 20-án) az alapelveket elfogadta. Számos részkérdés - például az érvénybe lépés időpontja - azonban még tisztázásra vár. Miért Ciprus? A közös pénz 1999-es bevezetése óta az első valódi bankcsőd Cipruson következett be. (A Lehman Brothers 2008-as csődje óta Európán kívül sem volt gyakori az ilyen esemény.) Mindenki azt gondolta, hogy az eurózóna 17 tagállamán belül mindez nem megengedhető, és az előző mentőcsomagok ezt a felfogást csak erősítették. A Trojkával folytatott tárgyalások valóban azzal fenyegettek, hogy a ciprusi bank- rendszer megmentését célzó engedményeik nélkül az ország kilép az eurózónából. Egyidejűleg viszont az EKB azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti a ciprusi bankok készpénzzel való ellátását, ha Ciprus nem egyezik bele a bankrendszer csökkentésének lépéseibe. Miért? Ismert a „too big to fail" elve. Nos, itt ez fordítva működött: Ciprus ugyanis „too small to saue"! De azért azt is látni kell, hogy nem csak az ország nagyságrendje motiválta a kemény döntéseket. Nem lehet tagadni, mint ahogyan bizonyítani sem, hogy Ciprus sok európai politikus szemében az az ország , amely „bevitte" az Unióba a török-görög konfliktust, nehezíti a tárgyalásokat Törökország uniós belépését illetően, offshore cégek Ciprusra csalogatása révén pedig adóbevételeket vont el sok más országtól. Tehát egy olyan ország, amellyel „mindig csak baj van". Jelentősek azonban az északi és a mediterrán országok (Ciprus) állampolgárainak mentalitásában meglévő különbségek is. Például a legtöbb német nyugdíjas nem boldog, amikor abbahagyja a munkát. Nem a pénz miatt: házastársukkal együtt legalább 3000 eurót kapnak egy hónapban, amiből szerényen, de nyugodtan meg lehet élni. A félelem a munka nélküli élet miatt van bennük. Későn felkelni, kávéházban ülni, szomszédokkal, barátokkal beszélgetni, nagyokat enni-inni - ez az életmód nekik fenyegetés, míg a ciprusiaknak, s nem csak a nyugdíjasoknak, a természetes hozzáállásuk 2013. tél 143
