Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Botos Balázs: A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza
Botos Balázs Ciprus kap 10 milliárd eurót (9 milliárdot Európától és 1 milliárdot az IMF-től), ehhez hozzáadódik a saját forrásokból előteremtendő 7 milliárd, és vállalja az alábbiakat: • A bankrendszer átalakítása oly módon, hogy a Laiki Bankot először felosztják egy „jó" és egy „rossz" bankra. A „jó" bankot, amely a biztosított (100.000 euró alatti) betéteket és a fedezett kölcsönöket birtokolja, beolvasztják a Bank of Cyprusba. A „rossz" bankot a nem biztosított betétek és a fedezetlen kölcsönök rendezése után felszámolják. A BoC-nak át kell vennie a Laiki Bank 9 milliárdos ELA-tartozását is. • A betétek megadóztatása (bail-in) csak a 100.000 euró feletti, nem biztosítottakat érinti. Az elvonás mértéke bankonként különböző: a Laiki betéteseinél a betétállomány 100 százalékát is elérheti, a BoC-nál 30% körüli, de további 22 százalékot egyelőre zárolnak. A végleges elvonási mértékek csak később alakulnak ki. Az elvont betétek egy részének arányában a tulajdonosaik banki részvényeket kapnak. • A ciprusi bankok görögországi üzletágainak eladása a görög Piraeus Banknak, illetve a további külföldi érdekeltségek csökkentése. • A pénzforgalom szabályozása érdekében átmeneti korlátozó intézkedések bevezetése. (E korlátozások nagy része ma is érvényben van. Fokozatosan, de nagyon lassan oldják fel őket.) • Néhány állami szolgáltató cég privatizációja, a közületi szektor béreinek és juttatásainak csökkentése, az egészségügyi szolgáltatások ingyenességének korlátozása. • A társasági adó kulcsának 2,5 százalékos emelése, a kamatjövedelmek adójának felemelése 10-ről 30 százalékosra, áfa-emelés, a nyugdíjkorhatár kitolása, a közszférában dolgozók létszámának 500 fős csökkentése. A 10 milliárdos kölcsön kamatlába 2,5-2,7%. Tízéves türelmi időszakot követően, 12 év alatt kell visszafizetni. A Trojka szerint a kölcsön révén az állam eladósodottsága fenntartható szinten marad (2020-ra a GDP 100 százaléka). Bár a kormánypártok és az ellenzék egyetértettek abban, hogy ez a megállapodás katasztrofális következménnyel járhat Ciprus jövőjét illetően, a képviselőház végül minimális különbséggel, de jóváhagyta a megállapodás aláírását. Az ország különösen fájdalmasnak érezte, hogy az eddigi segélycsomagok feltételeitől eltérően, a betéteseket is megadóztatják. De vajon valóban újdonság volt-e a bail-in bevezetése, és miért Ciprusnak kellett vállalnia ezt a hálátlan szerepet? A kérdés első felére könnyebb a válasz. A bail-in elméletileg nem volt újdonság, bár bevezetésére eddig valóban nem volt példa. Az is bizonytalan, hogy a Trojka ezt a jövőben gyakorlattá kívánja-e tenni, vagy Ciprus egyedi esetet jelent. Az Eurogroup elnöke, 242 Külügyi Szemle
