Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - FÓKUSZBAN: CIPRUS - Botos Balázs: A ciprusi gazdasági összeomlás természetrajza
Botos Balázs A Trojkával folytatott tárgyalásokat nehezítette a németországi választások közeledése. Az ellenzék ugyanis folyamatosan támadta Merkelt, hogy túl engedékenyen juttatna a német adófizetők pénzéből a mediterrán térségnek. Ciprus vonatkozásában az ilyen támadásokat a pénzmosás vádja is - vagyis hogy a 35-40 milliárd euró összegű orosz betétek egy bizonyos része (vélhetően) nem tiszta forrásokból származik - erősítette. Mindennek ellenére Cipruson március közepére mindenki elfogadta, hogy komoly megszorításokkal járó bail-outra lehet számítani, de a betétek sérthetetlenségét - az EU alapelveinek tükrében is - tényként kezelték. Az elnök ismételten megerősítette: „A haircut on deposits or public dept is not accepted. Similar issues are not up for discussion."4 Hasonlóan nyilatkozott az Európai Központi Bank (EKB) egyik vezető közgazdásza, Benoit Coeure is: „The possible bailing- in of depositors across the board is not an option that can be envisaged given this hasn’t been done in any country.1 don't think it's time to make experiments now".5 Ezek után nem meglepő, hogy március 16-án reggel a ciprusiak megrökönyödve és kétségbe esve értesültek a tárgyalások előző esti lezárásaként született megállapodásról, amely valamennyi ciprusi bankbetét megadóztatását javasolta. A tervezet szerint Ciprus 10 milliárd eurós kölcsönt kap, de további mintegy 7 mil- liárdot saját forrásokból kell biztosítania. A javaslatcsomag alapján a 100.000 euró alatti betétekből 6,75%-ot, az azon felüliekből 9,9%-ot vontak volna el. A csomag része volt ezenkívül a társasági adó kulcsának emelése, a kamatadó növelése, a bankok görögországi üzletágainak eladása, stb. A bail-in, különösen a kisbetétesek megadóztatása, óriási felháborodást váltott ki. Tüntetést tüntetés követett. A bankok bezártak, és készpénzt - egyre csökkenő volumenben - csak az automatákból lehetett kivenni. Olaj volt a tűzre, hogy a kormány is úgy nyilatkozott, hogy elutasítja a bail-int és a társasági adókulcs megemelését is. A kisbetétesekre vonatkozó bail-int a ciprusiak nemcsak igazságtalannak (hiszen annak ellenére, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a felelősök vállaljanak részt a veszteségekből, egy kisbetétes igen nehezen tekinthető felelősnek a bank ügymenetét illetően), de jogellenesnek is találták. Nem csupán a magántulajdon sérthetetlenségét alátámasztó európai alapelv áthágása miatt, de azért is, mert az eljárás valóban ellentmond annak a betéteseket védő, 2009-ben módosított, 1994-es irányelvnek (DGS) is, amely kezeskedik a 100.000 euró alatti betétekért. Bár az Európai Bizottság - éppen a pénzügyi válságok hatására - módosítani kívánja ezt az irányelvet, de az jelenleg még ebben a formában van érvényben. A kormány azonban kénytelen volt a Trojka javaslatot a parlament elé terjeszteni, annyi módosítással, hogy a 20.000 euró alatti betéteket kivette volna a bail-in hatálya alól. Miután azonban a pártok képviselői - egyetértésben a kormánnyal - kemény bírálatokkal illették azt (a kormánypártok szerint az egy gazdasági harakiri, az ellenzékiek pedig gazdasági gyarmatosításról és Ciprus 8000 éves történelmének legnagyobb 140 Külügyi Szemle
