Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 4. szám - EU 2013 - Kengyel Ákos: Előmozdítja-e a gazdasági integráció szabályozási kereteinek erősítése a politikai integrációt?

Kengyel Ákos részesedése csökkent, de például Németországé, Hollandiáé vagy Lengyelországé nőtt, tehát nem lehet egyértelmű pozícióvesztésről beszélni. Barroso a kontinens verseny- képessége szempontjából pozitív jelenségnek tartja, hogy a nemzetközi diákmobilitás 45%-a az EU-országokba irányul, tehát vonzó Európa felsőoktatása, K+F-eredményei is jelentősek, és kiemelkedő teljesítményű vállalatai vannak. A bizottság elnöke kifejtette, Európa erősségének tartja Németország kimagasló vi­lággazdasági versenyképességét, hiszen az ország ipari termelése Kínáéval egy súly­csoportba tartozik. Meggyőződése szerint a német gazdaság globális versenyképessége jó Európának, és célul azt kellene kitűzni, hogy az Unió többi gazdasága is képes le­gyen ezt a versenyképességi szintet megközelíteni. Barroso egyúttal az integrációból származó német nyereség kiegyensúlyozottabb megítélésére is felhívta a figyelmet, rá­mutatva arra a tényre, hogy a német 6-7%-os kereskedelmi többlet nagy része az Euró­pán kívüli országokkal folytatott áruforgalom során keletkezik, csak 2% az EU-n belüli többlet. Az Európai Bizottság elnöke az európai gazdaság kilátásai kapcsán, a legfrissebb bizottsági előrejelzések4 alapján rámutatott arra, hogy két év recesszió után elindult a szerény növekedés: 2014-re minden makromutató esetében javulást prognosztizálnak, az egyedüli kivétel a munkanélküliség alakulása, különös tekintettel a fiatal korosz­tályra. Barroso szerint az utóbbi jelenség különösen kiemelt figyelmet érdemel, már csak azért is, mert a kialakult helyzet komoly társadalmi feszültségekhez vezet és az európai integráció iránti bizalmat is jelentősen rontja, ugyanakkor a tagországokban egyre jellemzőbbé váló euroszkepticizmus és eurofóbia kialakulását erősíti. Barroso véleménye szerint a stabilitás a politikai intézményrendszertől függ. A bi­zottság elnökének meggyőződése, hogy a gazdasági és monetáris unió mélyítése a „kö­zösségi módszer" és a szerződéses keretek között lehetséges, álláspontja szerint más megközelítés fragmentációhoz vezet. Véleménye szerint a szükséges változtatások kö­zéptávon a másodlagos joganyagban is lehetségesek, vagyis nem kell az alapszerződést megváltoztatni. Meg kell jegyezni, hogy Barroso európai vitát akar kezdeményezni az Unió jövőjéről, s azt még a 2014. májusi európai parlamenti választások előtti időszak­ban meg kívánja indítani. Ennek kapcsán fel is kérte a Jean Monnet-professzorokat, hogy járuljanak hozzá ehhez a kezdeményezéséhez, fogalmazzák meg kellően kritikus forgatókönyveiket az EU jövőjéről. Az integráció jelenlegi helyzetét és az Unió előtt álló kihívásokat vizsgálva John McCormick,5 az Indianai Egyetem Politikatudományi Tanszékének Jean Monnet- professzora Jean Monnet gondolatai tükrében azt a fő üzenetet fogalmazta meg, hogy Európa válságokon keresztül épül, s mindig talál megoldást, és semmi sem veszé­lyesebb annál, mint a nehézségeket bukásként aposztrofálni. McCormick az euró­pai integrációt jellemző problémákat, illetve a jelenlegi válság fő okait több tényezőre vezeti vissza. Szerinte a nehézségek az integrációs folyamat példa nélküli voltából, az 120 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom