Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kaszás Veronika: A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye a nemzetközi fórumokon, 1988-89-ben

A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye „fenntartásait és értelmező megállapításait". Az emberi jogokra vonatkozó részhez hozzáfűzték, hogy megítélésük szerint annak egyes rendelkezései sértik a helsinki záróokmány alapelveit és szellemiségét: lehetőséget adnak a más államok belügyeibe való beavatkozásra és ösztönzik a kivándorlást.61 Bukarest kijelentette, hogy nem vállal­ja a záródokumentum azon pontjainak teljesítését, amelyekkel kapcsolatban módosítá­sokat javasolt vagy nem tud egyetérteni.62 Várkonyi Péter külügyminiszter a román fenntartásokat úgy kommentálta, hogy mi­vel egy minden résztvevő által jóváhagyott nemzetközi okmányról van szó, az abban foglalt feladatokat mindenki köteles teljesíteni, hiszen a dokumentum „nem egy svéd­asztal", amiről ki-ki válogathat.63 A külügyminiszter Budapest elégedettségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Magyarország számára különösen fontos nemzeti kisebbsé­gi jogok kérdése is figyelmet kapott, bár e téren többet szeretett volna elérni: például a nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elismerését.64 A nem kormányzati szervezetek aktivitása A nem kormányzati szervezetek - köztük a norvégiai Helsinki Bizottság, az Európai Biztonságért Küzdő Finn Nemzeti Bizottság, az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetsége, illetve a Liberális Világunió - által a romániai kisebbségek és az erdélyi menekültek ügyében kifejtett erőfeszítés a bécsi utótalálkozó keretében is figyelemre méltó volt. Az Emberi Jogok Nemzetközi Szövetségének (Fédération internationale des ligues des droits de l'Homme, FIDH) képviselője az 1988. szeptemberi felszólalásában kifejtette, hogy a szövetség a román „falurendezési" és „korszerűsítési" programban az emberi jogok és a helsinki záróokmányban foglaltak olyan súlyos megsértését látja, melynek következ­tében sokan a Magyarországra történő menekülést találják az egyetlen megoldás­nak. A bécsi utótalálkozón a szervezet felszólította a részt vevő küldöttségeket, hogy fejezzék ki tiltakozásukat, terjesszék valamely ENSZ-fórum - például az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága - elé a falufelszámolási terv ügyét. Azt is kérte, hogy az általuk kép­viselt országok fogadják be a Romániából érkező menekülteket, mivel a magyar ható­ságok nem képesek kielégítő anyagi és egészségügyi ellátást nyújtani valamennyiük számára. A szervezet az ülés résztvevői számára részletes dokumentációt állított össze a romániai menekültek megoldatlan családegyesítési ügyeiről is.65 Az FIDH szervezésében 1988. október 12-16. között ténymegállapító küldöttség is érkezett Magyarországra, az erdélyi menekültek helyzetének vizsgálatára. Szakértőik eredetileg romániai utat terveztek, de Bukarest a szokásos érvvel - az RSZK „független és szuverén ország", amely nem fogadja területén „bármilyen külföldi szervezet ellen­őrzését" - tagadta meg a beutazásukat. Bár Magyarországon valamelyik magas szintű politikussal - elsősorban Szűrös Mátyással - szerettek volna tárgyalni a hivatalos ál­láspont megismerése céljából, Budapest külpolitikai okokból ezt a kérést nem teljesítet­te, ugyanis el akarta kerülni annak a látszatát, hogy hivatalos látogatásról lenne szó. 2013. tél 111

Next

/
Oldalképek
Tartalom