Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kaszás Veronika: A romániai nemzeti kisebbségek és az erdélyi menekültek ügye a nemzetközi fórumokon, 1988-89-ben
Kaszás Veronika A korszak ellentmondásosságát jól mutatja, hogy ugyanakkor a Külügyminisztérium maga ajánlotta és szervezte meg a háttérből a Magyar Vöröskereszttel, az egyházakkal, az ellenzéki szervezetekkel, valamint magukkal a menekültekkel való találkozókat. A közvetlen párbeszéd elhárítása ugyanakkor azt eredményezte, hogy a nemzetközi szervezet zárójelentése pontatlan lett, és nem tartalmazott számos, a Külügyminisztérium által lényegesnek tartott információelemet.66 Az Európai Parlament A magyar diplomácia, a nyugati magyar emigráció és az Európai Parlamentben jelen levő NSZK diplomáciai sikerének is köszönhető, hogy a nyugati képviselők alkotta Európai Parlament (EP) napirendjére tűzte a romániai nemzeti kisebbségek helyzetének ügyét. Az EP 1988. július 7-én határozatot fogadott el, melyben elítélte a román kormánynak „a nemzeti kisebbségek, kivált a magyar nemzetiség ellen irányuló »brutális politikáját«".67 Az EP a magyar-román határ megnyitására is felszólította Bukarestet, hogy lehetővé váljon a szabad személy- és árumozgás a két ország között. A dokumentum ugyanis arról is tájékoztatást ad, hogy sok romániai magyar Magyarországra menekül az otthoni elnyomás miatt.68 A parlamenti vitában felszólalt Habsburg Ottó, a kereszténydemokrata csoport képviselője, aki - miután Románia visszautasította az EGK által felajánlott élelmiszersegélyt - azzal a javaslattal állt elő, hogy a segélycsomagot ajánlják fel a magyar kormánynak, a Romániából érkező menekültek megsegítésére. A magyar kisebbség védelmében szólaltak fel, közös fellépésre buzdítva, olasz, spanyol és francia képviselők is. Az EP-képviselők a vita után - a szervezet történetében egyáltalán nem szokványos módon - magyar és román emigránsok küldöttségét is fogadták, akik felolvasták az Európai Parlamentnek írt beadványukat, melyet a képviselők tetszésnyilvánítással fogadtak.69 1988 augusztusában az európai néppárti képviselők csoportja azt követelte az Európai Parlamentben, hogy az Európai Gazdasági Közösség függessze fel azon gazdasági tárgyalásokat Bukaresttel, amelyek célja gazdasági kedvezmény nyújtása lenne. A néppárti csoport vezetője, Axel N. Zarges, Hessen tartomány EP-képviselője felszólította az EGK bizottságát és a miniszteri tanácsát, hogy tanúsítson erélyesebb magatartást az emberi jogokat durván megsértő román kormánnyal szemben.70 1988. szeptember végén az Európai Parlament nyolctagú kereszténydemokrata csoportja - mely francia, olasz, holland, görög és nyugatnémet képviselőkből állt - tényfeltáró útra is elment Romániába, elsősorban hogy az ott élő német és magyar kisebbség életét és a területrendezési programot tanulmányozza.71 A bukaresti magyar nagykövet jelentése szerint Románia 1988 augusztusában és szeptemberében már a negyedik 112 Külügyi Szemle
