Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely: A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában
A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből a francia és a nyugatnémet vezetés elvileg megállapodott abban, hogy a kelet-európai országokkal összefüggésben egyfajta munkamegosztást alakítanak ki. Ennek értelmében az NSZK Csehszlovákiát, Magyarországot és Bulgáriát részesíti nagyobb figyelemben, főként gazdasági téren, míg Párizs nagyobb részt vállal a Lengyelországgal és a Romániával folytatott gazdasági együttműködés terén. Összességében nyugatnémet részről úgy látják, hogy 1989 a francia kelet-európai politikai aktivitás éve lesz.47 1989 - a francia-német kapcsolatok a fordulat évében, magyar szemmel A magyar vélemények szerint Bonn és Párizs viszonyának a kulcskérdése 1988-tól egyre inkább a keleti blokkban érzékelhető változásokra adandó közös válasz volt. Az érintett fővárosok nagykövetségéről Budapestre küldött jelentések vizsgálatakor kiderül azonban, hogy a valóságban Franciaország és az NSZK igen nehezen tudta harmonizálni a térséggel kapcsolatos gazdasági és politikai elképzeléseit. Párizs megpróbálta elkerülni a háttérbe szorulást a kelet-európai országokban, de a hátránya sok esetben behozhatatlannak tűnt. A magyar diplomáciai jelentések - a francia külügyminisztérium illetékeseire hivatkozva - többek között kiemelik: Nemzetközi környezetünket illetően elterjedt nézet, hogy az NSZK-val olyan privilegizált a kapcsolat [...], amely más nyugat-európai országnak nem nyújt játéklehetőséget. A külügyi források valószínűnek tartják, hogy a nyugatnémet kormány Magyarországot tekinti privilegizált partnerének a kelet-európai országok közül, ezért [a] gazdasági nehézségek súlyosbodása [esetén] kész nagyobb segítséget nyújtani.48 Egy ugyanaznap írt másik jelentés is kifejti: „Franciaország behozhatatlannak tartja azt a hátrányt, ami az NSZK magyarországi gazdasági jelenlétéből fakad, emiatt aktivitását elsősorban azon országokra koncentrálja, ahol eséllyel egyensúlyozhatja az NSZK gazdasági jelenlétét."49 A szerző hozzátette, hogy Párizs kevésbé tartotta kiszámíthatónak a magyar, mint a lengyel reformfolyamatokat, így ez is arra ösztökélte, hogy inkább Varsóval és ne Budapesttel erősítse a hivatalos kapcsolatait. Mindez azonban nem jelentette azt, hogy Franciaország elhanyagolta volna Magyar- országot - ezt az egymást követő magas szintű látogatások is bizonyították. E találkozókon azonban megfigyelhető volt, hogy a magyar kormány megpróbálta kihasználni a nyugatnémet-francia rivalizálást. Budapest megkísérelte az egyik országot a másikkal szemben részben kijátszani. Ez különösen is igaz volt Franciaország irányába. A magyarok a francia partnerek előtt folyamatosan azt hangsúlyozták, elsősorban pénzügyi segély reményében, hogy az NSZK túlsúlyát csak Párizs képes megfelelő aktivitással 2013. tél 85
