Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - TÖRÖKORSZÁG MINT REGIONÁLIS HATALOM - Egeresi Zoltán: Törökország és a Balkán
Egeresi Zoltán 40 A fogalom először a görög sajtóban jelent meg, amikor az 1974-es ciprusi török beavatkozást Törökország hódító törekvéseinek újjáéledéseként, az egykoron volt Oszmán Birodalom restaurációs törekvéseként definiálta. A fogalom hasonló értelemben az 1990-es évek elejétől, különösen a Balkánon tapasztalt aktivitásnak köszönhetően, Turgut Ozal elnöksége alatt bekerült a szélesebb „köztudatba". 41 „Yeni Osmanlilar sözü iyi niyetli degil". Sabah, 2009. december 4. 42 Darko Tanaskovic: Neoosmanizam - Povratak Turske na Balkan (Neooszmanizmus - Törökország visszatérése a Balkánra). Belgrád: JP Sluzbeni glasnik, 2010. 43 Hajrudin Somun: „Turkish Foreign Policy in the Balkans and »Neo-Ottomanism«: A Personal Account". Insight Turkey, Vol. 13. No. 3. (2011). 35-40. o. 44 Ömer Ta§pinar egy sokkal „megengedőbb" definíciót ad a neooszmanizmusnak: „... magában foglalja Törökország nagy és geostratégiai vízióját, mely egy hatékony és elkötelezett regionális szereplőként igyekszik megoldani a regionális és a globális problémákat. Mivel a neooszmanizmus felelevenítheti a birodalom visszaállításának programját, ezért egy fontos dolgot tisztázni kell: Törökország a neooszmán paradigmájában nem követ imperialista politikát, mely az Oszmán Birodalom felújítására törekszik. A birodalmi nosztalgia helyett a neooszmanizmus lényegében Törökország »soft power«-ének kivetítése." Ömer Ta§pinar: „Turkey's Middle East Policy". Carnegie Papers, No. 10. (2008). http://carnegieendowment.org/files/cmeclO_taspinar_final.pdf . 3. o. 45 Erhan Türbedar: „How Is Turkish Foreign Policy Perceived in the Balkans?" Todayzaman, 2012. április 30. 46 A regionálishegemónia-elméletekről részletes áttekintést közölt Miriam Prys: „Hegemony, Domination, Detachment: Differences in Regional Powerhood". International Studies Review, (2010). Vol. 12. No. 4. 479-504. o. 47 1930-ban Jugoszlávia lakossága majdnem elérte a 14 milliót, Romániáé pedig a 18 millió főt is meghaladta. 48 2011-es népszámlálási adatok és becslések alapján. 49 Világbank adatbázisa: The World Bank, http://data.worldbank.org/ . 50 Dimitar Bechev: „Turkey in the Balkans: Taking a Broader View". Insight Turkey, Vol. 14. No. 1. (2012). 136. o. 51 2007-ben 7686 millió dollár volt az éves export, 5316 millió dollár az import mértéke; 2009-ben, a válság idején az export lecsökkent 5196 millió, az import pedig 3650 millió dollárra; 2011-ben viszont már 6229 millió dollárt tett ki az export, az import pedig elérte éves szinten a 7133 millió dollárt. Forrás: Turkish Statistical Institute, http://www.turkstat.gov.tr . 52 A hivatalos adatok szerint a török működőtőke-kiáramlás a régió irányába töretlenül fejlődik, növekszik, noha ennek mértéke a török összbefektetéseken belül alacsony. Lásd: „World Investment Reports". UNCTAD, http://unctad.org/en/Pages/DIAE/World%20Investment%20Report/WIR- Series.aspx . 53 A török kül- és gazdaságpolitika összefonódásáról lásd: Kemal Kiri§ci - Neslihan Kaptanoglu: „The Politics of Trade and Turkish Foreign Policy". Middle Eastern Studies, Vol. 47. No. 5. (2011). 705-724. o. 54 „Saraybosna'da Balkanlar bulufmasi". Giindem, 2009. október 16. 55 A nagy vezírségig jutó Szokollu Musztafa pályája az egyig legemblematikusabb közülük: a boszniai területen született keresztény fiú a fejadóval a szultáni udvarba kerülve építette fel karrierjét. A katonai sikereken túlmenően több fontos épület is az ő nevéhez kapcsolódik, például az Ivó Andric regényében híressé vált híd a Drinán, vagy az ő idejében épült budai fürdők jó része is. 56 Erik Jan Zürcher: „The Young Turks: Children of the Borderlands?". http://edoc.bibliothek.uni-halle . de/servlets/MCRFileNodeServlet/HALCoRe_derivate_00003227/youngturks_borderlands.pdf. Letöltés ideje: 2013. február 1. 5-6. o. 57 Ahmet Davutoglu: Stratejik derinlik. Isztambul: Yüre Yayinlari, 2010. 291. o. 56 Külügyi Szemle
