Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - OROSZ KÜLPOLITIKA ÉS A POSZTSZOVJET ENERGETIKAI TÉR - Póti László: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan": az orosz külpolitika koncepcionális keretei
Páti László A második „prioritást élvező régió" az euroatlanti térség, amelynek vonatkozásában már kimarad a Medvegyev nevéhez fűződő európai biztonsági szerződés tervezete. Az Európai Unióval kapcsolatban a dokumentum azt a célt fogalmazza meg, hogy „elő kell mozdítani az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig terjedő egységes gazdasági és humán térség létrehozását". Az új koncepció hosszabban, részletesebben foglalkozik az EU-val, de kimarad belőle a korábbi verzióban szereplő „stratégiai partnerségre" való törekvés. Ugyanakkor így fogalmaz: „perspektivikus feladat az egységes piac kiépítése az EU- val", és megcélozza egy „egyesített energetikai komplexum kialakítását is Európában". Térségünk szempontjából a legfontosabb változás az, hogy Közép-Európa teljesen kimarad az új koncepcióból. A korábbiban ez szerepelt: „Oroszország nyitott a közép- kelet- és délkelet-európai országokkal folytatott pragmatikus és kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés kiszélesítésére, annak figyelembevételével, hogy melyik menynyire áll erre készen". Délkelet-Európa viszont benne maradt az új változatban is: „a Balkán térsége fontos stratégiai jelentőséggel bír Oroszország számára". A NATO-t illetően szembetűnő különbség, hogy Ukrajna és Grúzia tagsági törekvéseinek ellenzése kimaradt a frissített dokumentumból, bár a szöveg tartalmilag nem változott. Az Egyesült Államokkal kapcsolatban új elem a koncepcióban a rakétavédelem említése abban a formában, hogy Moszkva „törekedni fog a jogi garanciák biztosítására arra vonatkozóan, hogy az [a rakétavédelem] nem irányul az oroszországi nukleáris elrettentő erők ellen". Szintén új mozzanat, hogy Moszkva az „orosz jogi és természetes személyek vonatkozásában" fellép az amerikai „egyoldalú extraterritoriális szankciók ellen" (ez egyértelmű utalás a Magnyitszkij-törvényre). Az Északi-sarkvidék először jelenik meg önálló régióként orosz külpolitikai koncepcióban. Ezzel kapcsolatban a dokumentum leszögezi, hogy a meglévő szerződéses-jogi keretek elegendő alapot szolgáltatnak az összes kérdés sikerese rendezéséhez, köztük „a külső határok megállapítását a Jeges-tenger kontinentális talapzatán". Figyelemre méltó, hogy az északkeleti átjáró kapcsán a dokumentum úgy fogalmaz, hogy annak „nemzeti közlekedési útvonalként történő használata nagy jelentőséggel bír a térség fejlődése szempontjából, ugyanakkor - kölcsönösen előnyös alapon - nyitott a nemzetközi hajóközlekedés előtt is". A külpolitikai koncepció részben taktikailag, részben pedig tartalmilag is megújult 2013-ban. A formálisan az előző frissített változataként prezentált dokumentumra taktikailag azért volt szükség, mert Vlagyimir Putyin elnökként nem a Medvegyev nevével fémjelzett, régi verzió alapján akarta folytatni a külpolitikát. Ugyanakkor a világban történt változások, az Oroszország előtt álló új kihívások tartalmi változtatást is igényeltek. Emellett Putyin külpolitikai felfogásának - Medvegyevétől eltérő - hangsúlyai is szükségessé tették az új koncepció kidolgozását. 50 Külügyi Szemle
