Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - OROSZ KÜLPOLITIKA ÉS A POSZTSZOVJET ENERGETIKAI TÉR - Póti László: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan": az orosz külpolitika koncepcionális keretei
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan A dokumentum kitűnő segédeszköz a putyini külpolitikai elképzelések változó kontúrjainak felvázolásához, amelyeket a következőkben lehet összegezni: • A külpolitika „ökonomizálása". A diplomáciának fokozottan kell védenie és támogatnia az orosz gazdasági érdekeket külföldön, és elő kell segítenie a technológiai modernizációt belföldön. • A külpolitika kommunikációs jellegének erősítése. A puha erő beemelése a diplomáciai eszköztárba, Oroszország pozitív imázsának offenzív erősítése. • Saját orosz emberjogi megközelítés képviselete a világban. Az emberjogi kérdések terén Moszkva ellentámadásba szeretne lendülni, fokozott részt akar vállalni az ilyen jellegű nemzetközi tevékenységben, és jogot formál más nemzetközi szereplők emberjogi értékelésére. • A leszerelési készség visszafogása. Moszkva a korábbinál kisebb mértékben hangsúlyozza a leszerelési folyamat továbbvitelében való érdekeltségét, inkább a jelenlegi rezsim működtetését helyezi előtérbe. • Új regionális hangsúlyok. Közép-Európa folytatta eddigi leértékelődési ívét, és önálló térségként mára eltűnt az orosz külpolitika horizontjáról. Új és potenciálisan konfliktusos prioritásként viszont megjelent az Északi-sarkvidék. • Az eurázsiai integráció kiterjesztése. Önálló, működő integrációs mag kialakítása, lehetséges partnerek bevonásával. A FAK-térség integrációs formációi Mivel az új külpolitikai doktrína egyik fő hangsúlya az eurázsiai integráció erősítése, célszerű röviden kitérni a FAK-térség ilyen jellegű folyamataira. A Szovjetunió megszűnése után a FÁK környezetében egy sor új regionális formáció jött létre, amelyek jelentős átalakuláson mentek keresztül az elmúlt 22 évben. A különböző, gyakran egymással átfedésben lévő konstrukciók meglehetősen áttekinthetetlenné váltak. Az alábbiakban a jelenleg működő olyan formációkat ismertetjük, amelyek: • nem a posztszovjet térségben, hanem csak a FÁK-on belül működnek; • nem katonai szövetségek, hanem elsősorban gazdasági profilúak; és • az integráció valamilyen lépcsőfokát képviselik. E kritériumoknak a ma létező szervezetek közül ez a hat felel meg: 1. a Független Államok Közössége 2. a Független Államok Közösségének Szabadkereskedelmi Övezete 3. az Eurázsiai Gazdasági Közösség 4. az Eurázsiai Gazdasági Közösség Vámuniója 5. az Egységes Gazdasági Térség 6. a Belorusz-Orosz Államszövetség (Azaz nem soroljuk ide sem a KBSZSZ-t, sem a Sanghaji Együttműködés Szervezetét vagy a GUAM-ot.) 2013. ősz 51
