Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - OROSZ KÜLPOLITIKA ÉS A POSZTSZOVJET ENERGETIKAI TÉR - Póti László: "Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan": az orosz külpolitika koncepcionális keretei
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan Az új koncepcióba bekerült a „puha erő" fogalma mint a mai nemzetközi politika szerves része. Ezt úgy definiálja, mint a „külpolitikai feladatok megoldásának komplex eszköztára, amely támaszkodik a civil társadalom lehetőségeire, valamint a klasszikus diplomácia módszereivel szemben alternatívát nyújtó információs, kommunikációs, humanitárius és más technológiákra". Ezzel kapcsolatban arra is rámutat, hogy más államok a puha erőt „rombolóan és jogellenesen is felhasználják szuverén államokra való politikai nyomásgyakorlás céljából". A nemzetközi biztonság erősítését taglaló alfejezetből hiányzik az a korábbi formula, amely explicit elkötelezettséget jelenített meg a leszerelési ügyekben, azaz kimondta, hogy Oroszország „kész minden atomhatalommal a hadászati támadó fegyverzeteknek olyan minimális szintre történő csökkentéséről tárgyalni, amely elegendő a hadászati stabilitás fenntartásához". A rakétavédelemről szóló rész erősebb megfogalmazást kapott: Oroszország „ellenzi a rakétavédelemnek egy állam vagy államcsoport általi egyoldalú, semmivel sem korlátozott kiépítését" (korábban ez a kérdés csak az egyik eleme volt egy, a problémákat összegző felsorolásnak). Ugyanitt új mozzanat az cél, hogy az annak idején a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a közepes és a kis hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről kötött szerződés legyen globális érvényű. A nemzetközi gazdasági és környezetvédelmi együttműködés terén megjelenik Oroszország WTO-csatlakozásának témája (minimalizálni kell az azzal kapcsolatos kockázatokat) és az OECD-hez való társulás célja, valamint az a törekvés, hogy Moszkva szembe kíván szállni más államok olyan kereskedelempolitikai lépéseivel, amelyek sértik az orosz vállalatok jogait. A nemzetközi humanitárius együttműködés és az emberi jogok területén hangsúlyos, új törekvésként rögzíti a dokumentum azt, hogy Oroszország „monitoring alá helyezi az emberjogi helyzetet a világban", és „szélesíteni kívánja részvételét a nemzetközi emberjogi szerződésekben". Kiemelt és a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapó feladat „Oroszország pozitív imázsának megteremtése, amely megfelel a kultúrája, oktatása, tudománya, sportja színvonalával kivívott tekintélyének". Moszkva tökéletesíteni akarja a „puha erő alkalmazásának rendszerét" is. A „Regionális prioritások" címet viselő fejezet hagyományosan a FÁK-térséggel kezdődik. Miután az orosz-kazah-belorusz vámunió és az Egységes Gazdasági Térség célja teljesült, az új koncepció az „eurázsiai gazdasági integráció aktív támogatására" helyezi a hangsúlyt, intézményesen pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió megteremtését tűzi ki célul. A FÁK-on belül „prioritást élvező partner" Ukrajnával kapcsolatban a dokumentumban kitűzött cél, hogy „elő kell mozdítani csatlakozását az elmélyülő integrációs folyamatokhoz". Először jelenik meg az orosz külpolitikai koncepcióban Abházia és Dél- Oszétia. A velük kapcsolatos feladat: „hozzá kell járulni korszerű, demokratikus államokká válásukhoz, nemzetközi pozícióik erősítéséhez és biztonságuk garantáláshoz". 2013. ősz 49
