Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A POSZTSZOVJET TÉRSÉG ÉS OROSZORSZÁG - Végh Zsuzsanna: Úton az Európai Unió felé - Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa
Végh Zsuzsanna Igor Szmirnov közötti tárgyalások eleinte sikeresnek látszottak; úgy tűnt, hogy - Ukrajna, Oroszország és az EBESZ közvetítésével - el tudják fogadni azokat a közös elveket, amelyek mentén rendezni lehet majd a konfliktust. A 2002-es kijevi memorandum szellemében a föderalizáció útján indult volna el a rendezés, de közben Voronyin és Szmirnov titokban közvetlenül is tárgyalt Moszkvával is a kérdésről, 2003-ban pedig napvilágra került az ún. Kozak-memorandum, amely a föderalizmus mellett gyakorlatilag vétójogot adott volna Tiraszpolnak a Transznyisztriát érintő minden kérdésben. A dokumentumot már csak alá kellett volna írni, amikor Voronyin - európai és amerikai nyomásra - mégis visszakozott a lépéstől. Azzal, hogy a Kozak-memorandumot nem írták alá, a tárgyalások is megszakadtak a felek között, és a moldáv-orosz kapcsolatok szintén elhidegültek.12 A 2003-as év a moldáv-uniós kapcsolatokban is komoly változást hozott. Ekkor merült fel ugyanis az EU részéről, hogy kapcsolatait megerősítené a kelet-európai térség posztszovjet államaival is. Az Európai Bizottság „Wider Europe" koncepciója az intézmények kivételével még mindent felajánlott volna a partnereknek, ám a 2004-es szomszédságpolitika már ennél mérsékeltebb célkitűzéseket fogalmazott meg. A kapcsolatok kiépülése gyorsan haladt. 2005-ben aláírták az első hároméves akciótervet, amely kijelölte, hogy Moldovának milyen reformokat kellene végrehajtania az EU-hoz való közeledés érdekében (bár tagsági perspektívát természetesen nem kapott). Szintén 2005- ben kezdett az Unió aktívan szerepet vállalni - egy különmegbízotton keresztül - a transznyisztriai rendezési folyamatban, és ekkor állította fel a keleti határok biztonságosabbá tételével megbízott EUBAM Moldova nevű határmenedzsment misszióját.13 A külkereskedelmi kapcsolatok is a 2000-es évek elején indultak fejlődésnek. 2003- ra az import terén az Európai Unió már megelőzte a FAK-térséget, az exportban pedig 2006- ban vette át a vezetést (2. sz. függelék). A kilencvenes évek stagnálása után a lakosság jövedelmi szintje is ekkor kezdett el javulni, és a 2000-es években már számottevően növekedett, bár Moldova változatlanul a régió legszegényebb állama maradt. Úton Európa felé (2009-2013) A 2009-es év bel- és külpolitikai szempontból is mozgalmas volt Moldova számára. Az Európai Unió elindította a Keleti Partnerség nevű programját, mely a szomszédságpolitika egy kibővített, mélyebb együttműködést ígérő változata. A kapcsolatok élénkítése érdekében az Unió egy „mély és átfogó szabadkereskedelmi térség" (Deep and Comprehensive Free Trade Area, DCFTA) létrehozását, mobilitási paktumok kidolgozását (hosszú távon vízumliberalizációt) ajánlott fel Moldovának (és öt másik posztszovjet államnak), amennyiben az hajlandó bizonyos kormányzati, gazdasági reformokat végrehajtani, és azzal is közelíteni az ország berendezkedését a demokratikus jogállamok és a piaci elven működő gazdaságok elvárásaihoz, sztenderdjeihez. 22 Külügyi Szemle
