Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 3. szám - A POSZTSZOVJET TÉRSÉG ÉS OROSZORSZÁG - Végh Zsuzsanna: Úton az Európai Unió felé - Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa
Úton az Európai Unió felé - Moldova, a Keleti Partnerség éllovasa 2009 májusában a javaslat igen hideg fogadtatásra talált Kisinyovban, ugyanis Voronyin szemében ez nem jelentett előrelépést: FAK-II-nek minősítette az EU kezdeményezését, a hozzárendelt forrásokat pedig cukorkaosztásnak.14 A negatív reakciónak több oka is volt: egyrészt a kormány szeretett volna használható külpolitikai eredményt felmutatni a közelgő választási kampány során; másrészt, mivel ezt nem értékelte elégségesnek, a megjegyzése Moszkvának küldött burkolt üzenet is volt. Voronyinnak és a kommunista pártnak ugyanis a jelentős létszámú oroszajkú szavazóbázis mobilizálásához szüksége volt Oroszország támogatására.15 A Voronyin-kormány azonban az áprilisi parlamenti választásokat követő demonstrációk hatására megbukott, az újra kiírt választásokon (2009. július) már nem tudott abszolút többséget szerezni, és az ellenzéki pártok koalíciója - „Összefogás az Európai Integrációért" - vette át a hatalmat. A következő évek sem voltak mentesek a belpolitikai problémáktól. Mivel az új kormány nem tudott elnököt választani, 2010 novemberében új választásokat kellett tartani, amelyen a koalíciónak sikerült ugyan pozícióban maradnia, de az elnökválasztás változatlanul akadályokba ütközött. Bár a belső instabilitás erőteljesen megnehezítette és nehezíti még ma is a strukturális reformok végrehajtását, a Vlad Filat vezette hárompárti koalíció16 egy nagyon européer, reformer képet tudott kialakítani magáról. Mind a 2009-es, mind a 2011-es kormányprogramban igen előkelő helyen, mindjárt elsőként szerepel az európai integráció melletti elkötelezettség, melyre az ország gazdasági és politikai modernizációja érdekében használható eszközként is tekintenek. Hosszabb távon Moldova EU-csatlakozási szándékát is megjelölik a célok között.17 Bár ebben az időszakban már a kommunista kormányzat sem volt EU-ellenes, ennyire nyílt elkötelezettséget soha nem mutatott, az EU és Oroszország között egyensúlyozó politikájának feladását ilyen kifejezetten nem vállalta. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy a Keleti Partnerséggel kapcsolatos kormányzati retorika is teljesen megváltozott. A Filat-kor- mány meglátása szerint az EU elengedhetetlen az ország átalakításához, ezért ahelyett hogy Moldova fogalmazna meg kéréseket és elvárásokat az Unió felé, Kisinyov feladata, hogy végrehajtsa azokat a reformokat, amiket az EU elvár, és így fokozatosan közeledjen egy olyan állapothoz, amikor reális igényként merülhet fel az EU-csatlakozás.18 Az Európai Unió is pozitívan fogadta a moldáv hozzáállást, és mára a Keleti Partnerség éllovasaként tartja számon Moldovát. 2010 januárjában megkezdődtek a KP keretében a - partnerségi és együttműködési megállapodást felváltó - társulási megállapodás tárgyalásai, majd 2012 februárjában ezek a DCFTA-tárgyalásokkal egészültek ki. Iurie Leanca külügyminiszter 2013 áprilisára le szerette volna zárni a folyamatot, ami jól jelzi a kormányzatnak az EU iránti elkötelezettségét. Habár ez nem sikerült, 2013 márciusáig 14 tárgyalási körön voltak túl a társulási megállapodás és 6-on az annak részét képező DCFTA kapcsán. A társulási megállapodást a várakozások szerint 2013 novemberében, Vilniusban parafálják a felek. 2013. ősz 23
