Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Környei Ágnes: Az Európai Unió a nemzetközi kulturális együttműködésben
Környei Ágnes Az EU és a tagállamok egyaránt fokozottan érdeklődnek Ázsia iránt, bár nyilvánvalóan különböző történelmi szálak, kulturális kötődések is megjelennek. Az AKCS- országok (az afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni államok) tekintetében létezik egy általános megközelítés, de az egykori gyarmattartók nyilván speciális érdekekkel rendelkeznek. Latin-Amerika esetében nincs közös álláspont, de Spanyolország és Portugália nagymértékben érdekelt a régióban, ahol láthatóan igény van a kulturális tartalmú projektekre. Az EU-nak az oktatási programokon kívül nincsenek kifejezetten kulturális kapcsolatai az Egyesült Államokkal. Nyilvánvaló különbségek mutatkoznak azonban az olyan, a kulturális sokféleségről, illetve a kormányoknak az azok támogatásában betöltött szerepéről és felelősségéről szóló, globális szinten zajló vitában, ahol indokolt lehet egy közös európai fellépés. Nincs kulturális stratégia Oroszország irányában sem, de stratégiai és földrajzi szempontból léteznek nyilvánvaló közös érdekek, amelyek a kulturális komponens megfogalmazását sürgetik a külkapcsolatokban (például: az orosz kisebbség kezelése, az egykori szocialista országok történelmi hagyatéka). A kultúrdiplomáciai stratégiákban tehát tetten érhetők közös pontok, kijelölhetők közös célok. Nemcsak lehetséges, de szükséges is egy koherens kulturális külpolitika kidolgozása. Az EU mint politikai és gazdasági nagyhatalom, szükségszerűen megjelenít valamilyen kultúrát, értékeket, de egy közösen elfogadott kulturális stratégia, hivatalos kultúrdiplomácia biztosítaná a közösség legitimációját, befolyását annak alakítására. Nemcsak az európai identitásháló uniós szintjét erősítené a közösségi szintű kultúrdiplomácia, de sikeres tevékenysége az EU láthatóságát is növelné a nagyvilágban. Az EU külkapcsolatainak kulturális komponense továbbá gazdasági érdekekhez is köthető: a kreatív iparágak felfutásának lehetünk tanúi. A kulturális javak kereskedelme, a digitalizáció, a szerzői jogok vagy a médiakoncentráció terén szükség van egy európai megközelítésre; a globális verseny új formái már nem csupán bilaterális válaszokat igényelnek a tagállamoktól. így a közös kultúrdiplomácia egyik megnyilvánulása lehet az a francia javaslat,22 hogy mind a bilaterális, mind a multilaterális kereskedelmi szerződéseknél zárják ki az audiovizuális szolgáltatások liberalizációját, hiszen a sokszínűségről szóló UNESCO-egyezmény23 a kulturális javak és szolgáltatások különlegességét fogalmazza meg. A kérdés aktuális felmerülése mögött nyilván olyan prózai okok is szerepet játszhatnak, mint a gazdasági válság miatt csökkenő anyagi források. A közös kultúrdiplomácia nyilván nem írná, nem írhatná felül a nemzeti érdekeket, de megadná a kereteket, illetve képviselné a közös stratégiát a nemzetközi színtéren. 168 Külügyi Szemle
