Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Környei Ágnes: Az Európai Unió a nemzetközi kulturális együttműködésben
Az Európai Unió a nemzetközi kulturális együttműködésben Intézményi keretek A nemrég létrehozott Európai Külügyi Szolgálat24 keretében nem jelent még meg a kultúrdiplomácia, amelynek létrehozása érdekében hatalmas, európai méretű civil kampány indult.25 A legtöbb európai államban a külügyminisztérium és a kultuszminisztérium igyekszik erőit egyesíteni, ami különösen a kulturális vonatkozású kétvagy többoldalú egyezmények tekintetében mutatható ki a legjobban. Ezzel ellentétben az EU főigazgatóságai között még hiányzik a közös stratégia, az egységek közötti koordináció. Uniós szinten tehát még teljeséggel hiányzik az átfogó kulturális külpolitika, viszont a tagállamok kulturális intézetei között már szervezeti keretekben is megindult az együttműködés. Ennek gondolata először 2004/2005-ben merült fel, és végül 2006-ban létrejött az EUNIC, a nemzeti kulturális intézetek szövetsége. Természetesen már korábban is voltak közös projektek, de ez az összefogás többet jelent, mint a részek összességét. Az EUNIC segítheti az EU közös kulturális külpolitikájának kialakulását és egy konkrét, valóságos hálózat kialakítását annak végrehajtásához. Továbbá egy laboratóriumnak tekinthető, ahol a kulturális kapcsolatok tartalmi formálódása egy új európai identitás alapját teremtheti meg. Az EUNIC a kultúrdiplomácia terén tevékenykedő azon közintézmények partnerségeként jött létre, amelyek székhelye az EU-ban van, de hazájukon kívül dolgoznak, és nemzeti kormányuktól viszonylagos autonómiával rendelkeznek. Jelenleg 30 teljes jogú tagja van, 25 EU-tagállamból. Az EUNIC-tagok több mint 150 országban, több mint 2000 fiókintézményben dolgoznak.26 Egyes városokban a tagintézetek ún. klasztereket hoznak létre a helyi tevékenység fejlesztésére, amelyekből jelenleg több mint 80 létezik. Ahhoz, hogy valami EUNIC-esemény legyen, legalább három tagnak részt kell benne vennie. A klaszterek maguk tervezik meg programjaikat, mivel a körülmények és a lehetőségek országonként változnak.27 Az EUNIC-hálózat tevékenységének középpontjában természetesen a közös események és projektek szervezése áll, a közös európai szintű témák megvitatása (pl. az EU kulturális stratégiája), a helyi intézmények számára a kommunikáció megteremtése az európai kulturális ügyekben, továbbá az EU soros elnökségét betöltő ország támogatása. De a hálózat feladatának tekinti a multilaterális együttműködést is, így partneri kapcsolatban áll pl. az Európai Bizottsággal és az Európa Tanáccsal. Fontos még, hogy „tanuló közösségként" működik, az EUNIC-tagok megosztják a legjobb gyakorlatokat (évente két példát kell prezentálniuk), képzési programokat szerveznek, és új munkamódszereket fejlesztenek ki. Továbbá érdekképviseleti funkciót is ellát a hálózat, s ösztönzi a kulturális kapcsolatok szerepét, súlyát a nemzetközi együttműködésben. 2011 fordulópont volt az EUNIC fejlődésében, mivel létrehoztak egy állandó irodát és egy kis csapatot brüsszeli lobbierőfeszítéseik támogatására. Továbbá a tagok közös finanszírozása alá került a hálózat, amit korábban nagyrészt a British Council és a Goethe Intézet vállalt magára. 2013. nyár 169
