Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa
Marján Attila szavazók alaposabban megismerhessék azokat a kérdéseket, amelyeket a jövő évi európai parlamenti választások kimenetele befolyásolhat, és szélesebb körű európai szintű vita kezdődhessen, így végső soron növekedjék a választásokon a részvételi arány. A Bizottság arra is felkérné a tagállamokat, hogy az eddig alkalmazott, négynapos választási folyamat helyett egyetlen közös napot tűzzenek ki a szavazásra. Nyilvánvaló, hogy nem „építhető tovább" Európa az európai polgárok részvétele nélkül. Az európai pártok hatékonyságának megerősítésére vonatkozó ajánlás hátterében az az Eurobarométer-felmérés áll, amely szerint a válaszadók 84%-a úgy gondolja, hogy növekedne az európai választási részvételi arány, ha az emberek többet tudnának arról, milyen hatást gyakorol az EU a mindennapi életükre, mit tartalmaz az európai pártok parlamenti programja, és egyáltalán, több információjuk lenne a választásokról. A megkérdezettek 73%-a szerint ösztönözné a választásokon való megjelenést, ha az emberek jobban ismernék a jelöltek politikai hovatartozását, míg 62%-uk szerint növelné a részvételi arányt, ha a Bizottság elnökét a pártok jelölése alapján választanák ki, és a választás egyetlen napon lezajlana. Tervek a gazdasági föderalizmus létrehozására Az Európai Tanács 2012. júniusi ülése előtt hozták nyilvánosságra a négy EU vezető - Elerman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke és Jean-Claude Juncker, az eurócsoport elnöke - jelentését, mely „A cél a valódi gazdasági és monetáris unió" címet viseli. A jelentés a következő időszak kívánatos lépéseit vázolja fel, melyekkel a gazdasági és monetáris unió működési hibáit kívánják orvosolni. A terv szerint integrált pénzügyi keretet kellene létrehozni, közös európai bankfelügyelettel és egy európai betétbiztosítási és szanálási rendszerrel. Az újonnan létrehozandó integrált költségvetési keret pedig azt jelentené, hogy meghatározott államadósság feletti kötvénykibocsátás csak az eurózóna többi tagjának egyetértésével lenne lehetséges, vagyis fontos költség- vetési kérdéseket közösségi szintre emelnének; ezzel együtt viszont felmerül a közös kötvénykibocsátás és az államadósságokért való közös felelősségvállalás iránti igény is. Szól még a terv egy integrált gazdaságpolitikai keretrendszerről és az európai intézmények demokratikus legitimitásának növeléséről is.23 Az első, időben legsürgetőbb feladat az integrált pénzügyi keretrendszer - a bankunió - létrehozása a pénzügyi stabilitás biztosítása érdekében. Ez egy kétszintű (európai és tagállami), egységes európai felügyeleti rendszerből, a közös betétbiztosítási és a bankszanálási keretrendszerből állna, ami összhangban van a Bizottság és a Tanács elképzeléseivel is. A felügyeleti rendszert egy közös hatóságnak kellene működtetnie, a hatóság 144 Külügyi Szemle