Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa
Az európai föderalizmus fizetőképességét pedig az Európai Stabilitási Alap (ESM) garantálná az euróövezet vonatkozásában. A második feladat az integrált költségvetési keretrendszer kialakítása. A cél a tagállami költségvetést - ideértve a hiányt és az államadósság felső határát is - érintő döntések egy részének közösségiesítése, közösségi szintre emelése. Amennyiben egy tagállam a közösen eldöntött szinten túl tervezne eladósodni, akkor azt indokolnia kell, és azt a többi tagállamnak jóvá kell hagynia. A javaslat szerint a közös kötvénykibocsátás lehetőségét középtávon meg kell oldani. A dokumentumban megjelenik egy euróövezeti költségvetési testület felállításának az elképzelése is. A harmadik feladat az integrált gazdaságpolitikai keret létrehozása. A cél a gazdaság- politikai koordináció keretrendszere kikényszeríthetőségének az erősítése, az európai szemeszter és az euró plusz paktum alapelveire építve. A negyedik feladat a demokratikus legitimáció és az elszámoltathatóság erősítése. Ha a kompetenciák átcsoportosítása nem jár együtt a demokratikus kontroll erősítésével, akkor a legitimációs válság elmélyül. A legitimáció erősítése kapcsán felmerülhet az Európai Parlament feladatainak a bővítése, a döntéshozatalban való részvétele, a nemzeti parlamentek uniós ügyekben játszott szerepe, az Európai Bizottság elnökének közvetlen megválasztása. A négy építőelemből álló javaslatot az Európai Tanács 2012-ben megtárgyalta, és felkérte az elnököket, hogy konkrét határidőket tartalmazó ütemtervet állítsanak fel, és részletezzék a GMU elmélyítésének irányait. Az Európai Bizottság a négy elnök levelével párhuzamosan, 2012. november 28-án hozta nyilvánosságra az ő anyagukénál részletesebb vitaindító dokumentumát a valódi Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) megteremtéséről, amely alapjául szolgál az Európai Tanács 2013. december 13-14-i ülésen elfogadandó, konkrét határidőket és lépéseket tartalmazó jelentésnek. A Bizottság áttekinti a rövid távon (6-18 hónap), középtávon (1,5-5 év), illetve hosszú távon (5 éven túl) szükséges lépéseket, amelyek a valódi GMU megteremtése céljából szükségesek. Míg a rövid távú intézkedésekhez nem szükséges a Szerződés módosítása, addig a középtávú és hosszú távú elképzeléseknél a jelenlegi szerződéses keretek nem teszik lehetővé a továbblépést, ezért a Szerződés módosítása szükséges 2012. szeptember 12-én a Bizottság a bankunió megvalósulása érdekében egy egységes felügyeleti mechanizmus (Single Supervisory Mechanism, SSM) kidolgozására vonatkozó javaslatcsomagot terjesztett elő. A közelmúlt eseményei egyértelműen azt igazolták, hogy csak európai szintű felügyelet biztosíthatja az integrált banki ágazat megfelelő ellenőrzését és az EU - de különösen az euróövezet - pénzügyi stabilitását. Az SSM az Európai Központi Bank (EKB) és a nemzeti felügyeletek együttműködése, kölcsönös információcseréje révén valósul meg. Az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatokat uniós szinten kell végrehajtani a prudenciális szabályok, a kockázatellenőrzés és 2013. nyár 145
