Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa
Marján Attila 2013 az európai polgárok éve. Ezt a nehezen értelmezhető politikai gesztust kívánta kitölteni valamiféle tartalommal az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság), amikor az év derekán egy olyan intézkedéscsomagot helyezett kilátásba, amely az uniós polgárok mindennapi életében felmerülő akadályokat hivatott csökkenteni. Az uniós polgárságról szóló 2013. évi jelentés 12 konkrét intézkedést vázol fel, amelyek az európai polgárok uniós jogainak jobb érvényesítését segítenék elő - a más uniós tagállamban történő munkakereséstől kezdve az Unió demokratikus életében való tevékenyebb részvétel biztosításáig. A legjelentősebb javaslatok között szerepel: bármely EU-tagállamban történő munkavállalás vagy tanulás megkönnyítése, a felesleges papírmunka csökkentése az EU-ban élő és utazó uniós polgárok számára, valamint a határokon átnyúló vásárlás akadályainak lebontása. Ez a jelentés a Bizottság válasza az uniós polgároktól érkező számos megkeresésre, amelyekben azok megosztották a más uniós tagállamba történő utazásuk, költözésük vagy ottani vásárlásuk során tapasztalt problémákat. Intézményi kérdések Az Európai Unió egy elitvezérelt és eljárásalapú képződmény; intézmények és azok egymáshoz való dinamikus viszonya és rendkívül bonyolult interakciója során kialakuló politikai eredmények határozzák meg a leginkább a jellegét. Másrészről pedig a föderalizáció elsősorban intézményi fejlődéssel, átalakulással járó folyamat. Ezért érdemes külön figyelmet szentelni az EU szempontjából releváns intézmények várható átalakulásának, jövőbeli szerepének. A válságkezelés komplexitását részben az adja, hogy az a pénzügyi-gazdasági stabilizáció mellett új típusú döntéshozatali és egyeztetési struktúrákat is létrehozhat az Európai Unión belül. A korábbi krízisek során is előtérbe kerültek a válságból történő kilépést célzó intézkedések elfogadtatására vonatkozó kormányközi megoldások, de most a kormányköziség egy új típusa jelent meg. A tagállamok közötti együttműködésnek kialakulhatnak olyan új módjai, amelyek a közösségi módszer helyébe léphetnek, így az uniós döntéshozatal radikálisan átalakulhat. Megjelenhet az ún. uniós módszer,18 amely a közösségi módszertől eltérő logikát követő tagállamok közötti lazább együttműködési forma. Vagyis a kormányköziség kerül előtérbe a páneurópai (a Bizottság és a Parlament által erősen befolyásolt és EU-jogot alkotó) eljárások helyett. Ennek természetesen nagy jelentősége van az egyes intézmények jellege és erőviszonyai szempontjából, s elvezethet a dezintegráció visszafordíthatatlan folyamatához is. A válságkezelés eredményeképp az Európai Unió szerződésein kívüli megoldások is megjelenhetnek, és meg is jelentek.19 Ela azonban a föderalizáció erőre kap a válság megoldása után vagy 142 Külügyi Szemle
