Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa
Marján Attila költségvetés méretében, erejében. Az amerikai központi költségvetés hatalmas, míg az európai minimális, ráadásul nem is finanszírozhat anticiklikus ösztönzőket, nem beszélve arról, hogy adóztatási joga sincs. Összegezve tehát: az USA központi kormányzata először felépített egy robosztus költségvetési bázist, azt követően nyert teret a tagállami adósságfékek rendszere; az EU éppen fordítva áll hozzá ehhez a folyamathoz, ami nem optimális megoldás. Ezért az EU-nak is szüksége lenne egy jelentősebb, a közös anticiklikus eszközöket finanszírozó költségvetésre, amely mögött egy adókivetési és állampapír-kibocsátási joggal bíró központi kincstár áll. Darvas Zsolt megvizsgálta,15 hogy miért mélyebb a válság az eurózónában, mint Amerikában, pedig a valutaövezet legtöbb makrogazdasági mutatója jobb az amerikainál, valamint azt, hogy milyen elemeket vehetne át az EU az amerikai fiskális föderalizmusból. A 2011-es adatok alapján az eurózóna átlagos államadóssági szintje 90 százalékos, az Egyesült Államoké 125 százalék, a deficit az euróövezetben 6 százalék, az USA-ban 10 százalék - az amerikai gazdaság még sincs olyan mély válságban, mint az európai. Ennek alapvetően politikai, bizalmi, nem pedig gazdasági okai vannak: a mai napig hiányzik egy erős és megbízható gazdasági kormányzati rendszer és egy föderális politikai kormányzat az euró mögül. Európa tehát nemcsak gazdasági, hanem bizalmi, politikai és az egész európai konstrukció létét fenyegető válságban is van - ilyesmiről Amerikában szó sincs. Ha megvizsgáljuk az amerikai és az európai fiskális föderalizmus adatait, éles különbséget látunk: Amerikában a teljes adóbevétel kétharmadát a szövetségi kormány szedi be, a tagállamok csak az ötödét, a helyi kormányzatok pedig a többit. Európában föderális adó nincs. A tagállamok a GDP-jük kb. 0,8 százalékát fizetik be az uniós költségvetésbe, tagállami hozzájárulásként. Az amerikai tagállamok bevételük 10-30 százalékát kapják a központi költségvetésből, az EU-tagországok a GDP-jük 0,5-3 százalékát. Az európai uniós és az amerikai gazdasági kormányzást több szempontból is összehasonlította a szerző.16 A gazdasági kormányzási és a fiskális szabályok jóval szigorúbbak egy föderális államban (USA), mint az EU-ban, és a szabályokat sokkal nehezebb megszegni. Láttuk, hogy a legtöbb amerikai államban van adósságkorlátozó rendelkezés az alkotmányban. A tagállami adósság ennek megfelelően sokkal kisebb (2010-ben mindössze a GDP 22 százaléka volt). Ennek a másik magyarázata az, hogy a bevételek és a kiadások nagy része a szövetségi szinten összpontosul. További fontos különbség, hogy a robosztus (és a méretgazdaságosság és a jó hitelminősítés előnyeit is élvező) szövetségi költségvetés jelentős anticiklus-politikai eszköz - mindez pedig hiányzik Európában. Hasonlóság, hogy egyik helyen sincs szabályozott eljárás a tagországok csődbevitelére. Az ugyanis egy nagyobb tagállam esetében a közös valuta megszűnését eredményezné. Abban is hasonlít a két régió, hogy az adósságot egyikük sem fogja elinflálni, és nem fogja leértékelni a valutáját. Az USA szövetségi kormánya nem menti meg a csődbe jutott tagállamokat (Obama 2009-ben 136 Külügyi Szemle
