Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Marján Attila: Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa

Az európai föderalizmus kérdésének néhány gazdasági és politikai aspektusa Marján Attila Bevezetés E tanulmány az európai gazdasági és politikai föderalizmus témáját kívánja át­tekinteni. A föderalizmus politikai, gazdasági és fiskális elemeinek ismerte­tése és az USA történeti példájára való rövid kitekintés után megvizsgálja az euróválságnak az európai föderalizálódásban játszott szerepét, továbbá a gazdasági és politikai unióra vonatkozó legfontosabb elképzeléseket, programokat. Egyre inkább elfogadott az a tény, hogy a valutaövezet helyreállításához magas szin­tű fiskális uniót kell kialakítani, ami további gazdasági egységesülést, például közös uniós pénzügyminiszteri pozíció kialakítását, masszívabb közösségi költségvetést és valódi eurózóna-szintű bankfelügyeletet igényel. Erre középtávon nem minden tag lesz képes vagy hajlandó. Reális azzal a szcenárióval számolni, hogy amennyiben az integ­ráció nem hígul fel vagy nem rendeződik vissza egy esetleges kaotikussá vagy kezel­hetetlenné váló euróválság miatt, akkor az Unió egy többsebességes modell irányába mozdul majd el. Ennek legbelső csoportjába várhatóan csak a legjobb besorolással ren­delkező és a föderalizmus irányába elmozdulni hajlandó tagállamok kerülnének. A kö­vetkező csoportot a közös valutát használó, de a szigorúbb közös fiskális szabályoktól, illetve - főképp - a közös politikai intézményrendszer számukra túlzott megerősítésé­től ódzkodó országok alkotnák. A harmadik csoport pedig az előbbiekből kimaradó, az euróval nem rendelkező országokból állna, amelyek megelégednének a belső piaci tag­sággal. Mindez természetesen alapvetően munkahipotézis, de az integráció közelmúlt­beli dinamikája alapján - még ha ez 2013-ban merész feltételezésnek is tűnik - mégsem tekinthető irreális szcenáriónak, ha egy öt-tízéves időhorizontot nézünk. 126 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom