Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecsényi Lajos: A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970)
Gecsényi Lajos kinevezését követően már Washingtonban kontrollálta, amikor Christian Herter külügyminiszternek elmondta, hogy szovjet közbelépést, nyomásgyakorlást kíván kérni Moszkvában a magyarokkal szemben.11 Az elmozdulás Bécsben valóban megtörtént. Ennek jeleként az osztrák parlament ratifikálta az 1956-ban aláírt vízügyi egyezményt, megkötötték az országúti teherfuvarozási megállapodást, aláírták a légügyi egyezményt. Ami még fontosabb volt: 1959 októberében hároméves, megemelt értékű árucsere-forgalmi szerződést írtak alá, amelybe beépítették a harmadik országban történő ipari együttműködést is. A legjelentősebb mégis az volt, hogy legalább szakértői szinten folytatódtak az 1956-ban félbeszakadt vagyonjogi megbeszélések. Megkezdődött a növényvédelmi és állategészségügyi, továbbá a jogsegély- és szociálpolitikai egyezmények előkészítése. A tavasz folyamán a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében érdekelt osztrák gazdasági csoportok nyomására a néppárti Johann Wagner burgenlandi tartományfőnök vezetésével küldöttség utazott Budapestre, az Ipari Vásár alkalmából. A látogatás Burgenlandban nagy visszhangot keltett,12 és megerősítette a helyi politikusoknak a kapcsolatok javítása iránti elkötelezettségét, amivel időnként még azt is vállalták, hogy szembekerüljenek a szövetségi külpolitika elképzeléseivel. A helyi kívánságok terjedelmes katalógusát (kettős birtokok rendezése, kishatárforgalom, szombathelyi színházlátogatások és balatoni kirándulások szervezése, a Fertő tavi idegenforgalom, nyugdíjigazolások beszerzésének támogatása, a dél-burgenlandi vasúti összeköttetés helyreállítása stb.) Sebes István bécsi követ és munkatársai novemberi kétnapos látogatásakor át is adták neki.13 Az ősz folyamán Baczoni Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes utazott a bécsi nemzetközi vásárra, ahová elkísérte Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Babos Zoltán élelmiszeripari miniszterhelyettes és több vezető minisztériumi tisztviselő is. (A vásár magyar pavilonját meglátogatta Bruno Pittermann alkancellár, Fritz Bock kereskedelmi miniszter, Leopold Figl parlamenti elnök és Franz Jonas bécsi polgármester.)14 Rajtuk kívül szakszervezeti, társadalombiztosítási, élelmiszeripari és szövetkezeti delegációk jártak Ausztriában. Felmerült egy magyar vendéglő megnyitásának ötlete. Nagyobb problémák nélkül zajlott le a július-augusztus fordulóján megrendezett Világifjúsági Találkozó (VIT), melyen 400 fős magyar küldöttség vett részt.15 Aligha többet, mint hiú reményeket és hibás helyzetmegítélést tükröztek viszont azok a magas szintű magyar meghívások, amelyeket Julius Raabnak és Bruno Kreiskynek adtak át az év folyamán, talán attól is erősítve, hogy Viliam Siroky csehszlovák miniszterelnök ugyancsak meghívta a kancellárt. (A magyar és a csehszlovák diplomácia kisebb-nagyobb rendszerességgel egyeztette az Ausztriával kapcsolatos lépéseit.) Hatásos változás valójában a közhangulat alakítása szempontjából fontos sporttalálkozók felújításában és az újságíró-látogatások kezdeményezésében történt.16 Nem sikerült viszont érdemben előrelépni a határon történő rendkívüli események - az esők és áradások által Ausztriába átsodort aknák okozta súlyos szerencsétlenségek megelőzése és a magyar határőrség indokolatlan fegyverhasználatának megszüntetése - ügyében.17 72 Külügyi Szemle
