Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Gecsényi Lajos: A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970)
A szembenállástól a kiegyezésig. A magyar-osztrák viszony a megbékélés útján (1959-1970) Gecsényi Lajos A kiútkeresés M eddig élhet két, ezer történelmi szállal és személyes kapcsolattal összekötött szomszédos ország a 20. század közepén súlyos konfliktusok közepette Európában, aknamezővel lezárt határ mentén, a múlt örökségeként hurcolt rendezetlen problémákkal? Joggal kérdezhette volna ezt az 1950-es évek végén, a levert magyar forradalmat követő „kis jégkorszakban" a Nyugat felé tekintgető magyar polgár, akinek családi emlékei között az egykori császárváros erősödő fényei 1956 óta a „kijáratot" jelezték. Kétségtelen, hogy a sorait rendező új párt- és kormánygarnitúra nem egy tagja számára sem volt ez másként. Jószerével hihetetlennek tűnt, hogy évekkel a magyar forradalmat követően, miközben ha nagyon lassan is, de szaporodtak a megbékiilés felé vezető apró jelek, változatlanok maradtak a megoldhatatlannak tűnő problémák. Annak okát, hogy ez így alakult, és a konfliktusenyhítési kísérletek 1957— 1958-ban rendre-sorra kudarcot vallottak, a problémák gyökerénél kell keresnünk.1 A Kádár-kormány nemzetközi elszigeteltségében; abban a megfelelési kényszerben, amely a Szovjetunió és a többi szatellitország Ausztria-politikájához kötötte a magyar külpolitikát; konkrétan pedig a forradalom iránt érzett rokonszenv miatt az osztrák kormányt vádoló, rágalmazó nyilatkozatokban, a közös államhatáron hevenyészve ismét lefektetett aknamezőben és a határon kialakult feszültségben, az állambiztonsági kérdésként kezelt menekültpolitikában. A szuverenitását éppen csak visszanyert Ausztria törvényben deklarálta semlegességét, de soha nem hagyott kétséget aziránt, hogy a nyugati világ részének tekinti magát. Erre épült társadalmi és politikai berendezkedése, ez határozta meg a közvélemény magatartását Magyarországgal szemben. Formálódó külpolitikájában ez jelentette a döntő elemet, miközben politikusai tudatában voltak annak, hogy alapvető érdekük a jó kapcsolatok megőrzése a moszkvai vezetéssel is. A szovjet politika irányítói számára 1956 végén még úgy tűnt, hogy a magyar forradalom kapcsán Ausztria ellen indított 2013. nyár 69
