Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Pritz Pál: A bécsi követség története a két világháború között
A bécsi követség története a két háború között Az apparátus értékét ugyanakkor rontotta a titoktartás terén kezdettől fogva tapasztalt megengedhetetlen, mégis állandóan eltűrt lazaság. Ennek a fecsegő mentalitásnak is szerepe volt abban, hogy amikor 1944. szeptember végén, sok habozás után, Horthy Miklós végre elküldte megbízottait Moszkvába, az előzetes fegyverszüneti megállapodásra a Dísz tér teljes kizárásával került sor. Ez a kormányzói titkolódzás azután október 15-én olyan tragikomikus eseményekhez vezetett, amelyek még tovább züllesz- tették az ország egyébként is mind mélyebbre csúszó külföldi presztízsét. (A moszkvai tárgyalásokról nem is tájékoztatott Hennyey Gusztáv külügyminiszter október 15-én a svéd és a török követet arra kérte, hogy kormányaik a nagyhatalmakhoz továbbítsák hazája fegyverszüneti kérelmét.) A bécsi követség a kiépülő hálózaton belül Hogyan is helyezkedett el a bécsi magyar követség a korabeli magyar külföldi missziók hálózatában? Egyáltalán hogyan, milyen sorrendben épültek ki az egyes állomáshelyek? 1920 végéig összesen tizennégy magyar követség, képviselet, konzulátus, konzuli képviselet kezdte meg munkáját - kivétel nélkül Európában. Követség működött - a felállítás időrendjében - Bécsben, Bernben és a Vatikánban, képviselet Berlinben, Hágában, Rómában, Varsóban, Belgrádban, Prágában és Párizsban, főkonzulátus Berlinben, konzulátus Hamburgban és Kölnben, valamint konzuli képviselet Triesztben. Bármennyire feszült volt is a korabeli magyar-román viszony, ami egy bukaresti képviselet létesítését akadályozta, végül a romániai magyarság érdekeinek a lehetőség szerinti védelme kikényszerítette, hogy Bukarestben is ajtót nyisson magyar külképviselet (1921. január). Két hónappal később Stockholmban létesült követség, májusban pedig a Nemzetek Szövetsége genfi központja mellé telepítettek magyar titkárságot, hiszen Magyarország csak 1922 őszétől lett tagja a Népszövetségnek. Ugyancsak májusban konzulátus született Münchenben, és csupán ezek után létesült - 1921. június 3-án - Londonban képviselet. A békeszerződés aláírása ugyan már 1920. június 4-én megtörtént, Magyarország diplomáciai elismerése azonban hosszabb folyamat volt, amelynek jegyében azután a korábban létesült képviseletek is átalakultak követségekké, illetve konzulátusokká. A missziólétesítésekre vonatkozóan eltérő tervek születtek, s mögöttük minden bizonnyal eltérő politikai felfogások és gazdasági érdekek húzódtak meg. Ezek küzdelméből a szófiai követség 1921 augusztusában, míg a washingtoni követség csak októberben született meg. Az 1922. esztendőt ismét újabb romániai misszió nyitotta: Kolozsvárott útlevélkirendeltség létesült. Februárban a belga fővárosban született magyar követség, 2013. nyár 61
