Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Pritz Pál: A bécsi követség története a két világháború között
A bécsi követség története a két háború között Pritz Pál A köztörténeti háttér V iktor Weber tábornok 1918. november 3-án Padovában (német nevén Paduában) fegyverszüneti megállapodást írt alá a győztes antant hatalmak képviselőjével, Armando Diaz tábornokkal. Kinek a nevében? A már nem is létező Monarchia nevében. A tett merőben értelmetlennek tűnhet, ám annak mégis mélyen gyökerező történelmi magyarázata volt. A négyesztendős küzdelemben a leendő győztes hatalmak is oly mértékben megrendültek, hogy népeik számára bizonyítaniuk kellett: fiaik nem feleslegesen véreztek, megvan a győzelem. Ezekben a napokban a Duna-medencei térségben már nem csupán a nemzeti, hanem a társadalmi kérdés is napirendre került. Tehát társadalmi forradalmak is győzedelmeskedtek. A magyarság tragédiája az volt, hogy az a polgári demokratikus forradalom, amelyet egyszerre szimbolizált az őszi rózsa és Károlyi Mihály neve, nem tudta, nem tudhatta megvédeni a Szent István-i Magyarországot. Az elhúzódó háború miatt elégedetlenkedő katonák sapkájukról letépték a bojtot, s helyére őszi rózsát illesztettek. így lett a virág a forradalom szimbóluma. És azért vált gróf Károlyi Mihály neve e forradalom jelképévé, mert akkoron a legegyszerűbb emberektől a legmagasabb társadalmi körökben élőkig az a felfogás vált - rövid ideig, de a sorsdöntő pillanatokban - uralkodóvá, hogy egyetlen embertől lehet menekvést remélni. Menekvést, hogy nem kell a vereség árát megfizetni. Károlyi Mihálytól. És természetesen a forradalomtól. Károlyi Mihályt joggal illeti a bírálat, hogy naiv volt a győztesekkel szemben. Képtelen volt felmérni, hogy a bukás után is Németország volt a döntő kérdés. Mert Németország legyőzött állapotában is félelmetes ellenfél maradt. Vele szemben a szétesett Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiból kellett (volna) hatékony szövetségi rendszert felépíteni. Azt pedig csakis a történelmi Magyarország rovására lehetett megtenni. Ám akik azért bírálják Károlyi Mihályt és fegyvertársait, hogy nagyon elkésve tettek lépéseket az ország határainak megvédésére, azok bizony nem veszik tudomásul a történelem könyörtelen természetét. Ez esetben azt, hogy a katonák torkig voltak az 2013. nyár 55
