Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban

Körösi István nem lépte-e túl azt a határt, amelynek nyomán az államháztartással kapcsolatos nem­zeti döntési jogkörök csorbulnának. Az EFSF a tőkepiacon vehet fel hiteleket, amelyekre az euróövezeti tagországok kvótájuk arányában garanciát vállalnak. E kvóta 50 százalékban az adott állam népes­ségének nagyságával, 50 százalékban a GDP-jével arányos. Az elfogadott konstrukció szerint a felvett hitelekre nem csupán a teljes összeggel, hanem 120 százalékosan nyúj­tanak garanciát. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők kvótájuk felett szükség esetén még 20 százalékos többletgaranciát is vállalnak. Ennek a túlbiztosított konstrukciónak köszön­hetően a nemzetközi hitelminősítőktől az EFSF a legjobb, AAA minősítést kapta. A tagállamok az IMF-tagságuk révén az ottani befizetéseikkel is részt vesznek a finan­szírozási akciókban. Az EFSF-nek nyújtott tagállami garanciát akkor kell teljesíteni, ha az EFSF nem tudná visszafizetni az általa felvett hiteleket. Ez akkor történhetne meg, ha egy tagország csődbe jutna, és nem fizetne. Osztrák értékelések szerint a mentőcso­magok révén a hitellavina továbbgörgetése folyik. Az EFSF-fel kapcsolatban gondot okoz, hogy az EU 407/2010. sz. rendelete alapján a tagállamok szükséghelyzetben az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) nyújthatnak be kérvényt, majd az Európai Unió Tanácsának (Tanács) pozitív döntése esetén az EU nevében a Bizottság vehet fel kölcsönt. Az EFSF keretében 2012 végéig a Görögországnak, Portugáliának és Írországnak nyújtott hitelekhez Ausztria 2,64 milliárd euróval járult hozzá. A tőkealaphoz való oszt­rák hozzájárulás 10 milliárd eurót jelentett, s további 21 milliárd euró garancianyújtásra került sor.26 A 2011-2012-es pénzügyi stabilizálási koncepciók a stabilitási és növekedési paktum konkretizálására és megvalósításának hatékonyabb biztosítására irányultak. A paktum előirányozta, hogy középtávon kiegyensúlyozott államháztartást kell elérni, és meg­erősítette, hogy éves szinten be kell tartani a maastrichti szerződésben rögzített célokat, köztük azt, hogy az államháztartási deficit aránya az éves GDP 3 százalékát nem ha­ladhatja meg. A paktumban szerepelt azonban egy kivétel: súlyos, mélyreható recesz- szió esetén ideiglenesen meg lehet haladni ezt a küszöböt. Az elmúlt években már az EU-országok túlnyomó többsége (2012 végén 21 állam) ellen indult túlzottdeficit-eljárás (.Excessive Deficit Procedure, EDP). Ausztria államháztartási hiánya viszont folyamatosan a megengedett 3 százalék alatt van, így soha nem indítottak eljárást ellene. A hatos csomagot Ausztria nagy jelentőségűnek tartja. A csomag négy fő intézkedé­se a stabilitási és növekedési paktum reformjára vonatkozik, kettő pedig a jelzőrend­szer kialakítására és alkalmazására, valamint a korrekciós mechanizmusra. Az EU döntéselőkészítő szakértői tíz mutatóból álló konkrét rendszert állítottak össze a mér­hetőség érdekében. Tanulságos áttekinteni ezeket: 42 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom