Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója 1. A fizetési mérleg szaldója a mindenkori utolsó 3 évben a GDP +6 és -4 százaléka között legyen. 2. Az országok nettó külföldi vagyoni pozíciója a GDP-hez viszonyítva legfeljebb 35 százalékkal változhat évente. 3. Az exportpiaci részesedés 5 év alatt legfeljebb a GDP 6 százalékával csökkenhet. 4. A nominális fajlagos bérköltségek 3 év alatt legfeljebb 9 százalékkal növekedhetnek az euróövezeten belüli, illetve 12 százalékkal az azon kívüli országokkal szemben. 5. A reál effektiv árfolyam meghatározása a harmonizált fogyasztói árindex alapján, 35 országgal szemben kiszámítva történik, s annak változása +/- 5 százalék lehet az euróövezeten belül és +/-11 százalék azon kívül. 6. A magánszektor adósságállománya legfeljebb a GDP 160 százaléka legyen. 7. A magánszektor hiteláramlását a GDP 15 százalékára kell korlátozni. A magán- szektorba beleszámítják a nonprofit társaságokat, szervezeteket is. Az említett küszöb a kötelezettségállomány értékének változására vonatkozik. 8. Az ingatlanárak éves változása legfeljebb 6 százalékkal lehet magasabb, mint az Eurostat magánfogyasztói árindexének alakulása. 9. Az összes államadósság mindig legfeljebb az éves GDP 60 százaléka legyen (megismétlik a 3. maastrichti kritériumot). 10. 3 év átlagában a munkanélküliségi ráta legfeljebb 10 százalék legyen. Az euró plusz egyezmény a versenyképesség növelésére irányuló csomag, amely kiegészíti az európai szemesztert és a hatos csomagot. Az európai szemeszter a nemzeti államháztartások tervezésének koordinálását és az Európai Stabilitási Mechanizmust jelenti. Az euró plusz a résztvevők együttműködésén alapul, és gazdaságpolitikai koordinációt irányoz elő. Osztrák értékelések szerint az egyezmény lényegét a verseny- képesség növelését célzó nemzetállami intézkedések és a kóros egyensúlyhiányok leépítése képezik. A gazdaságpolitikai koordináció keretében lehetőség nyílik olyan restriktiv intézkedések alkalmazására (pl. az inflációt kiegyenlítő juttatásszámítási mechanizmusok feladására), amelyek ronthatják az elért szociális helyzetet, illetve akadályozhatják a növekedést ésszerűen serkentő nemzetállami döntéseket is. (Több ország a gazdaságpolitikai önállóság csorbulásától is tart, azt nem kívánatosnak ítélik. Ezért Nagy-Britannia, Svédország, Csehország és Magyarország nem csatlakozott az egyezményhez). Az európai fiskális paktum (EFP) teljes hivatalos neve és célja szerint a „Gazdasági és Monetáris Unió stabilizálására, koordinációjára és szabályozására" irányuló egyezmény. A fiskális stabilitás megteremtése, az államadósság leszorításának stratégiája és a fiskális politika koordinációja terén történő előrehaladás áll a paktum középpontjában. A szerződés tartalmáról 2011 decemberében egyezett meg 25 ország, aláírása 2012 2013. nyár 43
