Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Körösi István a brüsszeli döntéshozatal hatásaival kapcsolatos aggodalmak, a munkahelyek féltése). A politikával és a politikusokkal szembeni tradicionális osztrák szkepticizmus rendkívül megnőtt, és hatványozottan érvényes ez a polgároknak az európai politikával, intézményekkel, döntéshozatali rendszerrel, bürokratizmussal szembeni véleményére. Az osztrákok korábban majdnem olyan büszkék voltak a nemzeti valutájukra, a schillingre, mint a németek a márkára. Jelenleg viszont egyértelmű az osztrák polgárok számára, hogy a schilling újrabevezetése nem lenne járható út, súlyos jövedelemveszteségekkel és európai pozícióvesztéssel járna. így az „euró védőernyő" megtartása nem kérdés Ausztriában. Annál inkább taglalják a közös költségvetésbe irányuló osztrák transzferek nagyságát, és általános az elutasítás a válságkezelő pénzügyi alapokhoz történő osztrák befizetésekkel kapcsolatban.21 A GMU elfogadható működésének biztosítása érdekében elengedhetetlenül szükséges a pénzügyi, pénzügy-politikai és intézményi koordináció javítása. Ausztria az európai pénzügyi rendszer rendbehozatalával kapcsolatban a német, holland, finn stabilitásorientált irányvonalat képviseli. Ausztria teljesítménye a maastrichti kritériumok tükrében A Gazdasági és Monetáris Unió, az euróövezet működésének alapfeltételeként határozták meg 1992-ben a sokat emlegetett maastrichti kritériumokat, amelyek az inflációra, az államháztartási hiányra, az adósságállomány mértékére, a kamatszínvonalra és a valutaárfolyam rögzítésére vonatkoznak. Az országok nemzetközi bonitásának megítélésében egyre nagyobb szerepet játszik, hogy miként teljesítik a maastrichti pénzügyi stabilitási kritériumokat. E feltételek közül az euróövezetben az inflációt sikerült leszorítani és alacsonyan tartani, a fő gondok az államháztartási hiány és az adósság- állomány alakulásával kapcsolatosak. Vizsgáljuk meg Ausztria teljesítményét e téren.22 Az ország kiemelkedően jó teljesítményt nyújt a pénzérték stabilitásának biztosításában, az inflációt sikerül alacsonyan tartania: mértéke évtizedes összehasonlításban (2011-et kivéve) évről évre alacsonyabb, mint az euróövezet átlaga, és sokkal jobb az EU egészéhez viszonyítva is. A fogyasztói árak emelkedése Ausztriában az előző évtizedben évi 2 százalék alatt volt, a válságban (2009-ben) 0,4 százalékra csökkent, 2012-ben 1,8 százalékot tett ki. Mivel az osztrák infláció mértéke az euróövezetének csak kb. kétharmada, ezért az ország stabilitási és versenyképességi előnyt élvez fő versenytársaival szemben, és kedvező a helyzete az életszínvonal alakulása szempontjából is. Az államháztartási hiány mértéke a második maastrichti kritérium szerint legfeljebb a bruttó hazai termék 3 százaléka lehet. Ausztria ezt a feltételt is folyamatosan teljesíti. Az elmúlt évtized első felében az osztrák államháztartás hiánya a GDP 1,8 százalékát tette ki, a második felében pedig 2,3 százalékát. 2011-12-ben a hiány mértéke megnőtt, de nem lépte át a maastrichti küszöböt. Ausztria a negyedik legkedvezőbb 36 Külügyi Szemle
