Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója költségvetéssel rendelkező ország az euróövezetben. 2013-ban AAA minősítésével a tizennégy legjobbnak értékelt ország egyike a világon. Ez megkönnyíti a finanszírozást, az államkötvények kamata 2 százalék alatti. A rendszeres deficit súlyos problémák forrása az euróövezetben és az EU egészében is. A stabil és a válsággal küzdő országok közötti szakadék egyre nő, ezért az EU fő céljai közé tartozik, hogy a költségvetések rendbehozatalára, a hiányok drasztikus leépítésére kényszerítse a tagországokat. Az euróövezetben rá kívánnak térni a meg nem engedett mértékű hiány automatikus szankcionálására, amelynek mechanizmusát már korábban kidolgozták, de nem alkalmazták, mert Németországot és Franciaországot is érintette volna, s a két nagy ország a politikai súlya révén megakadályozta azt. Az államháztartási hiány nemcsak az adott ország szempontjából rossz, de a hitelfelvételek megterhelik a nemzetközi tőkepiacot is, rontják a többi ország pozícióit, így azok drágábban és nehezebb feltételekkel juthatnak hitelhez. Ausztria támogatta azokat a lépéseket, amelyek a túlzott deficit leépítését egy szigorúbb szabályrendszer révén kikényszerítik. Az osztrák költségvetési politikában a következő években is a 3 százalékos deficithatár szigorú betartását tervezik. Ausztria ugyanakkor arra példa, hogy a pénzügyileg stabil, szolid költségvetésű ország viszonylag kismértékű, de rendszeres államháztartási hiánya az évek során felhalmozódva, kumuláltan jelentős adósságállomány kialakulásához vezet. Az adósságállománynak a bruttó hazai termékhez viszonyított arányára vonatkozik a harmadik maastrichti kritérium. E szerint egy ország összes adósságállománya nem haladhatja meg az éves GDP 60 százalékát, mert e fölött nehezen finanszírozható az adósságszolgálati teher (törlesztés és kamatok). Emiatt a költségvetésből kevesebb jut fejlesztésre, növekedésösztönzésre, munkahelyteremtésre, szociális kiadásokra. Az adósságállomány 60 százalékos plafonját eredetileg Németország és Franciaország kezdeményezte, amit Ausztria is szorgalmazott, de hamarosan kiderült, hogy ők sem tudják betartani. Ausztria stabilitásorientált monetáris és fiskális politikája mellett meglepőnek tűnhet, hogy az ország már az ezredfordulón szintén jócskán túllépte a maastrichti küszöbértéket. A 2000-2010 közötti évek átlagában az osztrák államadósság 65 százalék felett volt a GDP-hez viszonyítva, s az évtized végén - a válság nyomán - gyorsan emelkedő ütemben nőtt az eladósodás. Ez a tendencia a hitelfelvételek elhúzódó hatása miatt 2011-12-ben is folytatódott, s 2012-ben elérte a GDP 74,3 százalékát. Az osztrák államadósság mértéke folyamatosan kisebb, mint az euróövezet átlaga, amely jelenleg jóval meghaladja a 90 százalékot. Az osztrák adósságteher nagysága a németnél is jóval kisebb. Az euróövezet átlagát a mediterrán országok rontják le a leginkább, különösen Görögország 170 százalék körüli adóssága, amely alig kezelhető, s az újabb mentőcsomagok csak tovább gördítik. Érdemes megjegyezni, hogy az EU-27-ek átlaga valamivel jobb, mint az euróövezeté, ami annak köszönhető, hogy a balti államok függetlenségük 2013. nyár 37
