Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Körösi István együtt - a legkiegyensúlyozottabb költségvetéssel rendelkező országok közé tartozik. Az osztrák pénzügypolitika irányvonala a kormányváltozásoktól nagymértékben független. Úgy ítélik meg, hogy a költségvetés nagyobb mértékű deficitje megterhelné a tőkepiacot, és a magánberuházásokat kiszorító (crowding-out) hatással járna, ennek elkerülése pedig a magánmegtakarításokat és a beruházásokat ösztönzi. A GMU másik fontos előnye Ausztriára nézve az árfolyamhatás, illetve az árfolyam- változás kiküszöbölése az euróövezetben. Az euró bevezetését megelőzően a nemzetközi pénzpiacokon az osztrák schilling tendenciaszerűen felértékelődött (párhuzamosan a német márkával, amelyhez Ausztria a saját pénzét kapcsolta). A felértékelődés rontotta az osztrák áruexportőrök és a turizmus versenyképességét. Az euró bevezetésével a felértékelődés problémája megszűnt, és az effektiv reálárfolyam hat indexponttal javult. Az infláció alacsony maradt, 2000-2005 között mindössze évi 1,9 százalék, 2012-ben pedig 1,8 százalék volt. Az alacsony infláció fékezte a termelési költségek növekedését, és javította a versenyképességet. A termelékenység növekedési üteme is magasabb Ausztriában az euróövezet átlagánál. Az osztrák gazdaság termelékenységét mind az EU-csatlakozás, mind a GMU-ban való részvétel javította. Összességében Ausztria 1999 és 2010 között évi 1,8 százalékos átlagos növekedést ért el, ami európai összehasonlításban jónak értékelhető. Az euró bevezetésének hatására évente tízezer új munkahely keletkezett, a kamatszínvonal stabilitása az ECB keretében szintén fontos eredmény - igaz, az Osztrák Nemzeti Bank kamatpolitikája korábban is szolid volt. A kamatszint átlaga a vizsgált időszakban valamivel a németnél is alacsonyabb maradt. Az EU 2004. évi bővítése történelmi jelentőségű esemény volt Európa számára. A tíz új ország csatlakozása a közösség történelmileg legnagyobb mértékű kiterjesztését jelentette, és ez volt az első eset, hogy nyolc rendszerváltó, a piacgazdaság útjára visszatért ország csatlakozott egyszerre. Az EU-15-ök közül Ausztria profitált a legnagyobb mértékben a keleti irányú bővítésből. Az újonnan csatlakozott országok átlagában az integráció a növekedést évi 1 százalékkal növelte, az EU-15-ökében azonban csak 0,1 százalékos pótlólagos növekedést indukált. Ausztriának viszont évi 0,4 százalékos újabb GDP-növelő impulzust jelentett 2004-2010 között. Ez a hatás nagyságát tekintve megegyezik a GMU bevezetéséével. Az integráció bővítése Ausztriában évente kilencezer új munkahelyet eredményezett. A bővítésnek az exportot és az importot serkentő hatása nagyobb, mint az ország EU-csatlakozásáé és a GMU bevezetéséé együttesen. Az osztrák importot jobban növelte, mint az exportot, így a teljesítménymérlegre gyakorolt hatás negatív, az azonban így is aktív szaldót mutat. Az olcsóbb import hozzájárult az infláció alacsonyan tartásához. A külkereskedelemnek a GDP-hez viszonyított aránya megnőtt, Ausztria nyitottabbá vált. A történelmi integrációs hatások közül a 2004. évi kibővítés adta a legnagyobb impulzust a külföldi közvetlen befektetéseknek (FDI). Az osztrák FDI-export a GDP-hez viszonyítva pótlólagosan 2,4 százalékkal, az 34 Külügyi Szemle
