Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Körösi István Az osztrák vállalatok jól kihasználták versenyelőnyeiket a belföldi és az EU-piacon is. 1995-2010 között az EU-ba irányuló osztrák export megháromszorozódott: jelenleg a kivitel mintegy 70 százalékát adja. Az exportnövekedés legnagyobb részét a középeurópai rendszerváltás pozitív hatása eredményezte, így az osztrák gazdaság már 1989 óta gyorsabban növekszik az EU-15-ök átlagánál. Az európai pénzügyi válság létrejöttében Ausztriának nem volt szerepe, és az a pénzügyi egyensúlyhiányok következtében az euró nélkül is megtörtént volna. Az euró bevezetése miatt jóval olcsóbb hitelek nagyarányú, felelőtlen hitelfelvételekre késztették a mediterrán országokat. A hitelnyújtás kockázatát a nyugat-európai nagybankok sem mérlegelték megfelelően (Görögországnak főleg a francia és a német bankok hiteleztek). Ausztria a válságot euróval könnyebben vészelte át, a külső sokk a schilling mellett nagyobb megrázkódtatással járt volna. Az osztrák tőkekihelyezések 1995-től a válságig terjedő időszakban nagyon megnőttek, elsősorban az osztrák bankok kelet-közép-európai aktivitása révén: ezek több mint 300 milliárd eurót értek el, ami az osztrák GDP 110 százalékát is meghaladja. Ez egyrészt az osztrák pénzügyi szektor tőkeerejét, tőkenyújtási képességét bizonyítja, másrészt azonban erős „kitettségét", a visszafizetési kockázatoktól való függését is. A nemzetközi minősítő cégek Ausztria bonitását a GMU nélkül, kooperáció hiányában gyengébbnek értékelték és leminősítették volna. Az ország számára az integrált tőkepiaci szereplés kisebb költségekkel jár. Az osztrák pénzügypolitika és annak a GMU-beli szereplése összességében jól illeszkedik az ország Európa-politikájába: viszonylag sikeres volt a válságban és utána is. A kommunikáció viszont az Európa-politikai kérdésekben és különösen pénzügyi téren igen gyenge: a sajtó túlnyomó része bulvár jellegű, kevéssé tárgyszerű, és szenzációéhesen tálalja a problémákat. Az osztrák polgárok jó része a pénzügyi kérdésekkel, főleg azok mélyebb összefüggéseivel alig foglalkozik vagy egyáltalán nem is. Az összefüggéseket és hátterüket az osztrák politikának nem sikerült megfelelően kommunikálnia a lakosság felé.15 A kutatás-fejlesztés és a turizmus is azok közé a területek közé tartozik, amelyekből az alpesi ország jelentős hasznot húzott az integráció révén. A K+F mértékét 1995 óta megkétszerezték. Évente több mint 800 ezer turista utazik Ausztriába a visegrádi országokból, akik évente 250 millió eurónál is többet költenek, s ez hetvenezer munkahelyet biztosít. Az EU-tagság révén élvezett előnyök teljes hatása a növekedési többletben, az exportnövelő hatásban, a K+F eredményességének növekedésében, a jólét emelkedése miatti többletfogyasztásban és a megnövekedett adóbevételekben egyaránt jelentkezik, így abból Ausztriának és az EU-nak egyaránt nyeresége származik (win-win pozíció alakul ki). 30 Külügyi Szemle
