Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - AUSZTRIA ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ - Kőrösi István: Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója az Európai Unióban
Ausztria Európa-politikája és gazdasági pozíciója Ausztria európai integrációjának gazdaságösztönző hatásai Ausztria 1989 júliusában nyújtotta be az Európai Közösséghez (1993-tól EU) történő csatlakozási kérelmét Brüsszelben. A tárgyalások 1993 februárjában kezdődtek, és 1994 áprilisában zárultak le. A Korfun aláírt szerződést referendum erősítette meg, a ratifikáció után Ausztria 1995 januárjában lett az Európai Unió tagja, Finnországgal és Svédországgal együtt. Az európai integrációs hatások több történelmi mérföldkőhöz kapcsolódva értékelhetők. Ausztria szemszögéből a legfontosabbak: a közép-európai rendszerváltás, az ország EU-csatlakozása, a Gazdasági és Monetáris Unió létrehozása és az EU keleti irányú kibővítése. A közép- és kelet-európai országok 1989-1990. évi rendszerváltása, majd a balti országok újbóli függetlenné válása alapvetően új helyzetet teremtett Európában. A rendszerváltással végbement alapvető politikai változás, hogy a kelet-közép-európai országok a polgári demokrácia útjára léptek, gazdaságilag a piacgazdaság útjára való áttérés és a KGST feloszlása, biztonsági szempontból pedig a Varsói Szerződés megszűnése teremtett új helyzetet, amelyből Ausztria és Németország profitáltak a legnagyobb mértékben. Az előbbi számára Európa kettéosztottságának megszűnése kizárólag pozitív hatásokkal járt, míg az utóbbinak az újraegyesítés tetemes költségeket okozott. Az osztrák EK-csatlakozási kérelem 1989. júliusi benyújtásakor a kelet-közép-európai átalakulás még kezdeti stádiumban volt, de Magyarországon és Lengyelországban már visszafordíthatatlanul megkezdődött. Ausztria számára az EK Bizottság 1985-ben kiadott, az egységes belső piac létrehozásának célját meghirdető fehér könyve jelentett döntő impulzust ahhoz, hogy az EK-integrációba való bekapcsolódást napirendre tűzze. Osztrák külpolitikai és gazdasági szakértők 1985-1989 között átfogóan elemezték az osztrák csatlakozás lehetőségét.16 1993 januárjában jött létre az egységes belső piac (Single European Market, SEM), így Ausztria már egy közös, szabad áruáramlást biztosító térséghez csatlakozott 1995-ben. Az európai belső piacot azonban a valóságban csak kvázi egységesnek nevezhetjük, többek között fiskális és versenytorzulási okokból (pl. az adórendszerek hasonlók, de az adókulcsok eltérőek, így az elvonások mértéke különböző). Az EU belső piacának egységét - több fontos lépés ellenére - mindmáig nem sikerült maradéktalanul biztosítani; az EU 2004. évi kibővítésével újabb repedések keletkeztek. Az újonnan csatlakozott országokat eltérően, hátrányosan kezelték a mezőgazdaság, a pénzügyi támogatások és a munkaerő-áramlás terén. Az EU-nak a szolgáltatásokról szóló irányelvét csak 2010-ben fogadták el. Ausztria EU-csatlakozását azt megelőző referendum 66,6 százalékos többséggel hagyta jóvá. A belépés után azonban az osztrák polgárok körében hamarosan drasztikusan csökkent az EU népszerűsége; két évvel a csatlakozás után a mélypontra; 2013. nyár 31
