Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)

2013 / 1. szám - KÖZELKÉP A BOLGÁR-MACEDÓN KAPCSOLATOKRÓL - Klein András: Egy új bolgár Macedónia-politika felé

Egy új bolgár Macedónia-politika felé Klein András A z egyik legizgalmasabb külpolitikai kérdés a Balkánon 2012 második félévében az volt, hogy mitől változott meg Szófia korábbi, feltétel nélküli támogató maga­tartása Macedónia EU-integrációját illetően. Európa immár kénytelen egy újabb lappangó konfliktussal szembenézni. 2012 az Európai Unió számára nem a siker éve volt: egyes tagállamok pénzügyi vál­ságának elhúzódása, elmaradó gazdasági növekedés, Görögország összeomlásának kezelése, elhúzódó költségvetési és intézményi viták jellemezték, egyedül a bankunió kérdésében sikerült előrelépni. Sokan abban reménykedtek, hogy az Európai Unió bő­vítése ebben a helyzetben némi sikerélményt ad Brüsszelnek. S ezért remélték egyesek azt, hogy végre sikerül meggyőzni Athént: engedje Macedóniát továbbhaladni az in­tegráció útján - úgy, hogy kompromisszumot keres az úgynevezett „névvitában", hi­szen biztonságpolitikai szempontból ez mindannyiunk érdeke.1 Ekkor vált ismertté a bolgár külpolitika új irányvonala. Kiderült, Szófia támogatása nem feltétel nélküli, és immár Görögország mellett Bulgária is elzárkózik attól, hogy Macedónia konkrét dátumot kapjon a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez. Az EU- ban végül decemberben ezt az álláspontot fogadták el, vagyis Szkopje ismét nem kapott konkrét időpontot, függetlenül az Európai Bizottság pozitív ajánlásától. Mi történt valójában? Mik lehetnek ennek az új bolgár külpolitikának a mozgatóru­gói? Miért érte váratlanul Európát az új bolgár álláspont? Ezekre a kérdésekre próbálok választ találni tanulmányomban. Elöljáróban még egy megjegyzés: a két állam viszo­nyáról nem lehet úgy írni, hogy nem térünk ki a történelemre, illetve annak interpre­tációjára. Azonban írásomban nem célom, hogy megpróbáljak igazságot osztani. Nem az én feladatom, hogy eldöntsem: Macedónia mai lakosai Nagy Sándor macedónjainak elszlávosodott leszármazottai, egy önálló történelemmel és nyelvi folytonossággal ren­delkező szláv nemzet, vagy netán a 19. századtól - szerbiai befolyásra - önálló nemzeti tudatot kialakító, ám eredetileg bolgár népcsoport. Cikkemben kizárólag a bolgár értel­mezést próbálom bemutatni, mivel az Magyarországon kevésbé ismert.2 172 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom