Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951
Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez Az előkészületek tehát megkezdődtek, azonban a State Department hivatalos válaszjegyzékében elutasította a magyar jegyzék vádjait, az abban foglalt kérdéseket és célzásokat pedig „alkalmatlannak és irrelevánsnak" minősítette.57 A magyar kormány erre március 10-én nemkívánatos személlyé nyilvánította a három amerikai diplomatát, és immár formálisan is visszahívásukat kérte.58 Washington fontolóra vette, hogy megtorlásképpen kiutasít néhány magyar diplomatát, azonban Davis követ véleménye az volt, hogy ne hozzanak megtorló intézkedéseket.59 A State Department végül elfogadta követének álláspontját.60 Az amerikai képviselet személyzetének csökkentése közben csendben zajlott. Davis márciusban tájékoztatta Rákosit, hogy „mivel olyan megoldást keresnek a helyzetre, amelyben egyik félnek sem kell feladnia álláspontját", a követség „saját kezdeményezésére" felgyorsítja a már egy éve megkezdődött létszámcsökkentést. Közölte, hogy a három kiutasított katona helyébe nem küldenek újakat. (Rákosi kiemelt érdeklődését jelzi, hogy itt megerősítésképpen külön visszakérdezett, hogy a „nem" szó valóban elhangzott-e.) Davis a szintén jelen lévő Béréi és a pártfőtitkár között váltott gyakori pillantásokból és bólintásokból, valamint abból, hogy Rákosi különösebben nem firtatta tovább a kérdést, arra a következtetésre jutott, hogy az általa elmondottak elfogadhatók a magyarok számára.61 Davis májusban nem hivatalos formában arról tájékoztatta Bereit, hogy az amerikaiak összlétszámát 47%-kal (34 főre), a magyar alkalmazottakét pedig 40%-kal (68 főre) csökkentik. A külügyi államtitkár nem tiltakozott, tehát valószínűleg elégedett volt (de nem állta meg, hogy meg ne jegyezze, Csehszlovákiában 2/3-dal csökkentették az amerikai követség létszámát).62 Év végi értékelőjében Davis követ mérsékelt elégedettségének adott hangot, mivel - meglátása szerint - ha ellenállnak, a magyar kormány végül jóval drasztikusabb csökkentést követelt volna. Hozzátette, hogy „a jelenlegi helyzetben ez a személyzet elegendő az alapfunkciók ellátásához, valamint jelentős mennyiségű megfigyelést és információszerzést is lehetővé tesz, beleértve néhány hasznos személyes kapcsolatot is [...] némely alacsonyabb rangú beosztottak ugyanis meg tudtak tartani pár olyan feltűnésmentes kapcsolatot, amelyeket még jobb időkből örököltek".63 Valentyin Gubicsev ügye A Coplon-Gubicsev-kémügy 1949-50-ben nagy port kavart az Egyesült Államokban. Az amerikai iratokból az is kiderül, hogy az ügynek közvetlen leágazása volt a Magyar- országon fogva tartott Vogeler esetéhez. 1949 márciusában az FBI letartóztatta Judith Coplont, az amerikai igazságügy-minisztérium dolgozóját, amint titkos dokumentumokat készült átadni Valentyin Gubicsev 2013. tavasz 149
