Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 3. szám - NAGYÍTÓ ALATT: AZERBAJDZSÁN ÉS MIANMAR - Gyene Pál: Azerbajdzsán: játékos vagy sakkfigura a "nagy játszmában"?

Azerbajdzsán: játékos vagy sakkfigura a „nagy játszmában"? Szervezetének (Collective Security Treaty Organization, CSTO) is.36 Emellett az örmény­török határhoz közeli Gjumri mellett fekvő 102. orosz katonai támaszponton jelenleg is mintegy háromezer orosz katona állomásozik - az Örményországot érő bármiféle katonai támadás esetén Oroszország az ő védelmükre is hivatkozhatna.37 Márpedig a 2008-as orosz-grúz háború mindenki számára bebizonyította, hogy Oroszország nem habozik katonailag beavatkozni, ha saját vagy stratégiai partnerei érdekeit látja veszé­lyeztetve. Mindezeken túl, egy támadó háborúval Azerbajdzsán valószínűleg egy csa­pásra elvesztené a nemzetközi közvélemény támogatását, melyet hosszú évek óta oly szívós munkával próbál megszerezni. Mindezeket tekintetbe véve, értékelésem szerint a karabahi konfliktus kapcsán a leg­nagyobb valószínűséggel továbbra is a status quo fennmaradásával, azaz a konfliktus „befagyásával" lehet számolni. Sajnálatos módon a „befagyás" elsősorban a tárgyalásos úton megvalósuló rendezés csekély esélyét jelenti, ugyanakkor a felek között az újabb háború kirobbanásának kockázatát is magában rejtő feszültség az utóbbi években nö­vekedett, nem pedig csökkent. Mint azt a 2008-as orosz-grúz háború esete is példázza, a Kaukázus régiójában a befagyottnak hitt konfliktusok - katonai értelemben véve - bármikor könnyen felforrósodhatnak. Csővezeték-politikák A világ első olajkútját a Bakuhoz közeli Bibi-Heybat olajmezőn helyezték üzembe 1847- ben. Az első olajtanker hajó, a Zoroaster szintén azeri olajat szállított Baku kikötőjéből a Kaszpi-tengeren. 1901-ben a Baku környéki olajmezők adták a világ olajtermelésének több mint 50%-át és Oroszországénak a 95%-át. 1906-től már mintegy évi egymillió ton­na olajat csővezetéken juttattak el Bakuból a fekete-tengeri Batumi kikötőjébe. Abszolút mennyiségben a kitermelés a csúcsot 1943-ban érte el, a második világháború folyamán a szovjet hadsereg üzemanyagigényének háromnegyedét az azeri olajmezőkről elégí­tették ki. 1949-ben az azeri partoknál helyezték üzembe a világ első tengeri olajkiterme­lő platformját, a Neft Daslarit.38 A világháborút követően ugyanakkor az azerbajdzsáni olajkitermelés volumenének csökkenése volt a jellemző, az 1960-as évektől kezdődően pedig - a nyugat-szibériai lelőhelyek feltárásának következtében - az azeri olajmezők jelentőségüket veszítették a Szovjetunión belül. 1980-ban az Azerbajdzsáni Szovjet Köztársaság már csak 3%-át szolgáltatta a szovjet olajkitermelésnek.39 Az azeri szénhidrogén-kitermelés újbóli felfutása Azerbajdzsán függetlenségének elnyerése után következett be. Az új állam politikai vezetése felismerte a nyilvánvalóan óriási gazdasági és stratégiai lehetőségeket ígérő szektor fejlesztésének fontosságát. Az első jelentős konkrét lépésre 1994. szeptember 20-án került sor, amikor is - hosszas tár­gyalásokat követően - sikerült megállapodni egy elsősorban nyugati nagyvállalatokból 2012. ősz 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom